Közeleg február 15.: mire figyeljünk, ha felvételizni akarunk?
Február 15-én lejár a jelentkezési határidő a felsőoktatási intézményekbe. Mire érdemes figyelni? Tudnivalók, teendők az utolsó hétre.
Az új felsőoktatási törvénytervezet alaposan felkavarta a kedélyeket novemberben elején. Ebben a kétciklusúra tervezett - államilag szabályozott -, új alapokra helyezett, 12 féléves pedagógusképzésen kívül az új felvételi eljárásra vonatkozó elképzeléseket is ismertették. A tervezet szerint a felsőoktatási intézményeknek felkészülési időt kell biztosítaniuk a hallgatóknak, ezért két évvel korábban közzé kell tenniük a felvételi követelményeket. A főiskolai vagy egyetemi felvételihez két emeltszintű érettségi kellene (egy előírt és egy választható tantárgyból), ám ez alkalmassági és gyakorlati vizsgával is kiegészülne egyes - például művészeti, „testkulturális” - szakok esetében. A törvénytervezet szerint kötelező lenne a szakmai alkalmassági vizsgálat, többek között a leendő művészeknél, sportolóknál, tanároknál, egyészségügyi vagy szociális pályát választóknál. Szigorítanák a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltételeit is: ehhez a többletpontokkal együtt a megszerezhető felvételi pontoknak legalább a felét kellene elérni. A jelentkezés feltételeit is korlátoznák: a hallgató legfeljebb öt felsőoktatási intézménybe adhatná be jelentkezési lapját.
Az új felsőoktatási törvénytervezetről a kormány, a diákszervezetek és a felsőoktatási intézmények képviselői ma ismét egyeztettek. Nagy Anna kormányszóvivő szerint a korábban összeállított problématérkép - a felsőoktatással kapcsolatos megoldandó kérdéseket tartalmazza, többek között a felvételi követelményekkel, képzéssel kapcsolatos felvetéseket is - és az alapelveket rögzítő anyag összefésüléséből összeállt az anyag. Mint mondta, várhatóan jövő hét elején újra egyeztetnek, jövő hét közepén pedig nyilvánosságra hozhatják a végleges dokumentumot. Az idei jelentkezés határideje azonban február 15-én lejár, így az ezzel kapcsolatos változások a 2011-es, leendő gólyákat nem érintik.
Új tanév, már ismert problémák
A 2011/12-es tanévben 53 450 államilag finanszírozott egyetemi, főiskolai hely kiadó. (Ebből 19 600 mesterképzés). Idén bővült a kör: 3256 alapképzés, 85 egységes és osztatlan képzés, 1455 felsőfokú szakképzés és 3484 mesterképzés közül választhatnak a jelentkezők. A felvételi eljárás díja továbbra is 9 ezer forint, ezért legfeljebb három helyet jelölhet meg a diák. Minden további jelentkezés kétezer forintba kerül. Ha egy képzés államilag támogatott és költségtérítéses formáját is megjelöli valaki, az egy jelentkezésnek minősül - olvasható a felvi.hu tájékoztatójában. Az intézményi eljárási díj legfeljebb 4 ezer forint lehet. Ezt azok a felsőoktatási intézmények kérhetik, amelyeknél egy-egy képzéshez szükséges alkalmassági, gyakorlati vagy felvételi vizsgát tartanak. A felvételi eljárás díját a halmozottan hátrányos helyzetűeknek nem kell megtéríteniük, a hátrányos helyzetűeknek pedig csak az alapdíj felét kell kifizetniük.
A továbbtanulni vágyók száma tavaly jelentősen megugrott: 140 ezren szerettek volna bejutni valamely egyetemre vagy főiskolára. A meghirdetett 56 ezer államilag finanszírozott helyre összesen 118 ezren pályáztak. A jelenkezők fele elektronikus úton juttatta el a kért adatokat az Oktatási Hivatalnak, ám 4 ezer jelentkezést nem tudtak feldolgozni, mert valami hiányzott, vagy hibásan lett feltüntetve az adatlapon.
A jelentkezési lappal kapcsolatos leggyakoribb hibák közé tartozik - az Eduline oktatási oldal pontokba szedte ezeket - a kötelezően kitöltendő rubrikák üresen hagyása, a középiskola tévesen megadott OM-kódja - az Oktatási és Kulturális Minisztérium azonosító kódja -, a kiválasztott szak nem hivatalos megnevezése, illetve a nem ajánlott küldeményként feladott jelentkezési lap, ami a határidő letelte után beérkező dokumentumok feladóinak jelenthet gondot. (Abban az esetben, ha igazolni szeretnék, hogy még a hatáidő letelte előtt elküldték a jelentkezési lapot. Az e-felvételi esetében is akadnak banánhéjak, ez ugyanis hitelesítés vagy e-aláírás nélkül érvénytelen. Az elektronikus úton beküldött jelentkezési lapokat legkésőbb 2011. február 23-ig hitelesíteni kell a magyarország.hu oldalon megtalálható ügyfélkapun keresztül, vagy Oktatási Hivatal címére beküldött, aláírt hitelesítő adatlappal.
A legvonzóbb képzések
Tavaly is a turizmus-vengéglátás volt a legvonzóbb képzés: 4393 jelentkező választotta. A gazdaságtudományi, műszaki, jogász, bölcsész és társadalomtudományi képzés mellett - meglepetésre - a pedagógia is „betört” az élvonalba: 2009-hez képest közel másfélszeresére emelkedett a pedagógusképzést választók száma. A legmagasabb ponthatárt tavaly a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán állapították meg: 462-vel lehetett bekerülni, míg ugyanitt, nemzetközi tanulmányok szakra 461 ponttal lehetett felvételt nyerni. A Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus és vendéglátás szakán tavaly 418 pont volt a határ az államis helyek esetében. Az orvosi karokra könnyebb volt bejutni, mint egy évvel korábban - 418 és 434 pont között húzták meg a határt -, és a jogászképzést választóknak sem kellett jobban teljesíteniük, mint 2009-ben: 409 és 426 pont között alakultak a ponthatárok.
Pontszámítás |
A felvételi pontszámítás idén a szokot módon zajlik. Alapképzésen, egységes, osztatlan képzés esetében maximum 400 pont szerezhető, ehhez jönnek a többletpontok, legfeljebb 80. A felvételi pontszám a tanulmányi és érettségi pont összege, vagy az érettségi pont kétszerese. (Művészeti és a művészetközvetítés képzési területen a gyakorlati vizsga (legfeljebb 200 pont) eredményének kétszerese. 28 pont jár a középfokú (B2) komplex, 40 pedig a felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgáért. Nyelvvizsgákért legfeljebb 40 többletpont jár. |
Évek óta változatlan a helyzet a legnépszerűbb felsőoktatási intézmények élbolyát tekintve: tavaly is az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerettek volna a legtöbben továbbtanulni: összesen 26 852-en. Ezt követte a Szegedi Tudományegyetem - ahova 19 200 diák jelentkezett -, és a Debreceni Egyetem. A Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a gödöllői Szent István Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is a jelentkezők által legkedveltebb intézmények között van.