Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke azt mondta, hogy a megbeszélésen az államtitkárságot képviselő Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár és a jelenlévők egyetértettek abban, hogy csak ott lehessen szóbeli vizsga, ahol központi írásbeli felvételi is van. A munkacsoport véleménye egyöntetű volt abban is, hogy meg kell tartani a jelenlegi rendszert, csak ott szabad megengedni a helyi felvételit, ahol nagy a túljelentkezés. Nem lehet visszatérni ahhoz a rendszerhez, amelyben a diákok felvételi vizsgáról felvételi vizsgára járnak, és minimálisra kell szorítani a szubjektív elemek szerepét is - hangsúlyozta.  

A közoktatásból a felsőoktatásba való átlépés kapcsán sürgős tájékoztatást kért a munkacsoport az államtitkárságtól arról, hol tart az emelt szintű érettségi felvételi követelményként történő meghatározásáról szóló rendelet megalkotása. Pokorni Zoltán utalt arra, hogy a parlament decemberi  döntése értelmében hatályban maradt az a szabályozás, amely szerint a kormány dönthet arról, hogy 2013-tól mely intézményekben, mely szakokon felvételi követelmény az emelt szintű érettségi vizsga.

Korábban a vizsga elvárt szintjéről a felsőoktatási intézmények dönthettek, ennek következményeként drasztikusan visszaesett a szigorúbb vizsgát vállaló diákok száma, s ezzel a felsőoktatási szakemberek szerint a felsőoktatásba belépő diákok felkészültsége is csökkent. A kormányváltás után Pokorni Zoltán és Pósán László fideszes képviselők olyan értelmű javaslatot terjesztettek be, amelynek értelmében október 30-ig előterjesztést kellett volna készítenie a szaktárcának a kormány számára, hogy mely területeken lépjenek életbe a szigorúbb előírások.

Pokorni Zoltán kiemelte: akkor férnek bele a kétéves felkészülési időbe - amely egy-egy változás életbe lépése előtt előírás -, ha a jelentkezési határidő, azaz február 15. előtt megjelenik a rendelet. A munkacsoport felvetésére az a válasz érkezett, hogy a rendelet készül - mondta a kormánypárti politikus. Szólt arról is, hogy a munkacsoport nem tartja indokoltnak az óvodából az iskolába való átlépés feltételeinek drasztikus szigorítását, szükségességét nem igazolják a statisztikai adatok sem. A közoktatási törvény koncepciójában most az szerepel, hogy minden, hetedik életévét betöltő gyermeknek abban az esztendőben, amikor hétéves lesz, el kell kezdenie az iskolát függetlenül attól, hogy iskolaérett-e.

Pokorni Zoltán hangsúlyozta: meg kell őrizni a rugalmasságot e téren. Mind a fideszes, mind a kereszténydemokrata képviselők egyetértettek ebben, mint ahogy abban is, hogy fejlesztő osztályokat vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett lehessen indítani, mert ezek könnyen "gettóként működhetnének". Ez a kérdés nem dőlhet el az iskola vagy a fenntartó szintjén, szigorú szakmai szabályrendszert kell kialakítani - emelte ki. Az lehet a megoldás, ha a gyermekek, különösen azok, akiknél szociális hiányosságok vannak, minél előbb belépnek az óvodába. Erre több lehetőség van: a négyéves kortól való általános óvodáztatás, külön óvodáztatási támogatás a rászoruló családoknak annak érdekében, hogy minél korábban kezdjék óvodába járatni gyermeküket. Felvetődött az a lehetőség is, hogy egyes szociális támogatások kifizetésének feltétele legyen, hogy valaki járatja-e óvodába gyermekét.

A munkacsoport tagjainak véleménye egységes volt ezekben a kérdésekben, és az államtitkárság képviselői is nyitottnak mutatkoztak a felvetésekre - mondta Pokorni Zoltán.