Hol terem a legjobb állás?
Nagy-Britanniában komoly gondot jelent a fiatal munkavállalók és a pályakezdők passzivitása. Itthon az egyetemisták leginkább a tanulmányi idő alatt folytatott szakmai gyakorlatra vagy a diploma megszerzést követő első néhány tanulóévre alapozzák karrierjüket. Kitekintés.
Nagy-Britanniában egy ideje már kongatják a vészharangot: egyre több a képzetlen, továbbtanulni nem vágyó vagy éppen munkanélküli fiatal. Ötből egy 18 éves fiú - lányok esetében hatból egy - nem dolgozik és nem is szeretne továbbtanulni. A brit munkaügyi hivatal közlése szerint közel 1,5 millió ember él Nagy-Britanniában, aki soha nem dolgozott, közülük 600 ezer 25 év alatti. A helyzet már 2008-ban aggasztotta a kormányt, két éve ugyanis a szigetországban több volt a munkanélküli vagy végzettséggel nem rendelkező 20-24 éves fiatal, mint Romániában vagy Bulgáriában – írta a This is Money az Eurostat 2008-as, 27 uniós tagállamra kiterjedő felmérésére hivatkozva. Ebből kiderül, hogy az uniós országok közül Nagy-Britannia két éve az utolsók között kullogott - öt év alatt 12 hellyel csúszott hátrébb -, a listán csak négy tagállamot előzött meg: Máltát, Portugáliát, Spanyolországot és Olaszországot.
Az Eurostat adataiból kiderül, hogy két éve a lengyeleknél volt a legjobb a helyzet a 20-24 éves munkaképes korúak foglalkoztatását illetően: az e korcsoportba tartózóknak mindössze 5 százaléka volt munkanélküli vagy szakképzetlen. A sereghajtó Málta volt, 39 százalékkal, ami a lengyelek 5 százalékát tekintve elrettentő, mégis jelentős javulást jelent az öt évvel korábbi máltai helyzethez képest: 2003-ban ugyanis az érintett korcsoport 49,9 százaléka volt munkanélküli, vagy képzetlen, szakképesítésre nem vágyó. Az uniós átlag 2008-ban 14,9 százalék volt. Magyarország a lista 12. helyén a középmezőnyben kapott helyet 11,7 százalékkal, megelőzve Németországot, Franciaországot és Belgiumot. A lengyelek mellett a szlovénok, csehek, szlovákok és litvánok kerültek az élmezőnybe.
Mi a helyzet itthon?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint szerint 2010 szeptember–novemberében 460 ezer munkanélkülit regisztráltak Magyarországon, a ráta 10,7 százalékos volt. Az állástalanok 17,5 százaléka a 15–24 éves korosztályból került ki, a munkanélküliségi ráta e korcsoportnál 26,1 százalékon állt, ám alacsonyabb volt, mint 2009 azonos időszakában. 2010 novemberében 30 270 diplomás álláskeresőt tartottak nyilván - közülük 20 776 főiskolai, 9504 egyetemi diplomát szerzett -, ez 4,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. 2010 januárjában 29 572 diplomás álláskeresőt regisztráltak, közel másfélszer annyit, mint egy évvel korábban. Noha számuk novemberre emelkedett, a tavaly novemberi adatokhoz képest ez mindössze 4,5 százalékos növekedést jelent – derül ki az ÁFSZ adataiból.
A 15-24 éves korosztály tagjai csakúgy, mint a briteknél, itthon sincsenek jó helyzetben, a munkaerő-piaci körülményeket tekintve. A fiatal munkavállalók (18 év alattiak) lehetőségei korlátozottak: a Munka Törvénykönyve szabályozza, milyen feltételekkel és milyen körülmények között dolgozhatnak, számukra a legjobb megoldás, ha diákszövetkezeteken keresztül vállalnak állást. A 18 éves vagy annál idősebb, szakképesítéssel nem rendelkező pályakezdő munkavállalók leginkább a különféle fizikai és kisegítő munkák - esetenként adminisztrációs feladatok - közül válogathatnak. Az egyetemen vagy főiskolán továbbtanulóknak a szakmai gyakorlat jelenthet biztosítékoat arra, hogy a papír megszerzése után könnyebben el tudnak helyezkedni.
A magyar hallgatók fontosnak tartják az egyetem melletti szakmai képzést: 16 százalékuk jelentkezett korábban valamilyen szakmai programra, további 37 százalék pedig ezt tervezi - derül ki a Procter&Gamble és a KutatóCentrum magyar és cseh egyetemisták körében végzett felméréséből. Tény, hogy szakmai tapasztalat nélkül a friss diplomásoknak nehéz állást találniuk, még akkor is, ha kitűnő eredménnyel végeztek, a legtöbb vállalatnál ugyanis elvárás - vagy legalábbis előny - a munkatapasztalat.
A 21 éves Attila egy ügyvédi irodánál tölti szakmai gyakorlatát. „Két egyetemista társammal dolgozom itt, heti 10-12 órában. Rugalmas a beosztásunk, órabért kapunk, az egyetem elvégzésig viszont csak apróbb feladatokat bíznak ránk. Küldeményeket kézbesítünk és besegítünk az ügyvédeknek. Mivel ez nem klasszikus gyakornoki program, csak rajtunk múlik, hogy meddig dolgozunk” - meséli, hozzátéve, hogy két év múlva szeretne már komolyabb feladatokat kapni.
Az aktív egyetemi évek - a hallgatói jogviszony fennállása - alatt a cégek általában gyakorlati pozíciókat hirdetnek meg a diákoknak, adott időtartamra: ez a vállalattól, a gyakorlat típusától és a feladatoktól függően változik, lehet egy hónap vagy akár fél év is. A legtöbb helyen elvárás a megalapozott elméleti ismeretanyag, a jó - vagy kiváló - tanulmányi eredmény, a tehetség, céltudatosság, elkötelezettség, a csapatmunkára való hajlandóság. Ezért cserébe minimális fizetést, diplomamunka-témát, tapasztalatszerzési lehetőséget kínálnak.
Az egyik vezető számítástechnikai cég egyetemistáknak meghirdetett gyakornoki programjába két feltétellel lehet bekerülni: hallgatói teljesítmény vagy a vállalat által szervezett eseményeken elért eredmény alapján. Cserébe viszont vállalják, hogy a programba bekerülők önéletrajzát partnercégeikhez kiküldik, és három hónapos ösztöndíjas képzésben vehetnek részt. Ez már komoly lehetőséget jelent: a gyakorlati idő nem is heti egy-két nap, mint az átlagos gyakornoki pozíciók esetében, hanem heti 20 vagy akár 25 óra. Nagy előnye, hogy amennyiben a cégek elégedettek a friss, tanuló munkaerő teljesítményével, állást is kínálhatnak. Egy távközlési nagyvállalatnál követelmény a - legalább - 25 órás munkavégzés hetente: a nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyakornokok 3-6 hónapra szóló munkaszerződést, és némi fizetést kapnak.
A komoly (6 hónapos vagy akár egy-két éves) gyakornoki programokat elsősorban friss diplomásoknak vagy néhány éve végzetteknek hirdetik meg a cégek határozott időtartamra – határozott idejű munkaszerződéssel -, egy bizonyos szakterületen. Az egyik legnagyobb itthoni energetikai vállalatcsoport gyakornoki programja műszaki és gazdasági végzettségű friss diplomásoknak indít - minden évben - 18 hónapos gyakornoki programot, 3 területen. „A vállalatok jól járnak, mert elméleti tudással bíró munkaerőt kapnak, csak ki kell nevelniük a tehetségeket” - válaszolta a hvg.hu-nak az egyik fejvadász cég tulajdonosa, hangsúlyozva, hogy a rátermett, idegennyelven is beszélő friss diplomások még mindig kelendőek, de ahhoz, hogy megfelelő állásajánlatot kapjanak, szakmai gyakorlatot kell szerezniük.
