Egészségesen fejlődő gyerekek esetében túl sok gondot nem okoz az iskolaérettség megállapítása. Előfordul ugyan, hogy a szülők és az óvoda véleménye nem egyezik, ezek a problémák azonban többnyire megrázkódtatások nélkül orvosolhatók. A közoktatási törvény e tekintetben rugalmas, és tág teret enged a döntés meghozatalához. A gyerekek valahol a hatodik és a nyolcadik életévük között válnak elég éretté ahhoz, hogy beüljenek az iskolapadba. Ha pedig jó kezekben vannak, akkor sikerül is helyesen megítélni, hogy mikor jött el ez a pont.

Test, szellem, társas kapcsolatok

A testi fejlettséget egyszerűen ellenőrizheti a szülő is, itt leginkább a következő dolgok számítanak: magasság (itt a 110 centit szokták említeni, mint alsó határt), testsúly (itt pedig a 18 kilót). Ami fontos mérföldkő még ezen a területen, az a fogváltás elindulása és a végtagok megnyúlása. Az a gyerek, akinél ezek a jellegzetességek megvannak, testileg iskolaérettnek mondható. A vizsgálatokon azonban (ha történik ilyen), leginkább a szellemi képességeket nézik. Sokat számít például, ha már képes megtanulni több verset, mondókát is, illetve ha szívesen üldögél egy helyben, miközben mondjuk rajzol, vagy gyurmázik. Ezen kívül fontos, hogy érthetően fejezze ki magát, megfelelő szókinccsel beszéljen, illetve legyen kialakult fogalma a mennyiségekről, helyesen használja a kisebb-nagyobb, több-kevesebb fogalom párokat. A cikk folytatását az Eduline oktatási portálon olvashatja.