2010. augusztus. 12. 09:07 MTI Utolsó frissítés: 2010. augusztus. 12. 09:08 Karrier

A nyugat-európai nyugdíjasok a napfényre voksolnak

A napfény, a tenger és a sangria kerültek annak a listának az élére, amelyet kitelepülni kívánó nyugat-európai nyugdíjasok válaszai alapján állítottak össze − derül ki egy friss felmérésből.

Több mint 7500 belga, dán, francia, német, ír, holland, norvég, spanyol, svájci és brit munkavállalót vontak be az Aon Corporation humánerőforrás tanácsadó cég által végzett felmérésbe. Az eredmények alapján minden negyedik nyugdíjas, aki úgy tervezi, hogy idős éveit külföldön tölti, Spanyolországba akar költözni. Spanyolországot Franciaország, Olaszország és az Egyesült Államok követik a népszerűséget tekintve.

"Úgy gondolom, hogy ennek az időjáráshoz lehet valami köze" − nyilatkozta Peter Abelskampaz, az Aon egészségügyi és társadalombiztosítási járulékokkal foglalkozó részlegének igazgatója a Reutersnek. A megkérdezett brit munkavállalóknak kevesebb mint a fele szeretne a hazájában maradni nyugdíjas korában, szemben a spanyolokkal, akiknek a 87 százaléka marad szívesen otthon.
 
A franciák többsége elégedetten marad a hazájában idősebb korában is, nem úgy, mint a németek, akiknek csupán 46 százaléka képzeli úgy, hogy Németországban éli le nyugdíjas éveit. "Az olcsó repülőutazás és az interneten keresztül elérhető kommunikációs lehetőségek biztosítják, hogy a külföldre költöző nyugdíjasok ne essenek ki teljesen a családi életből" − közölte Oliver Rowlands, aki az Aon nyugdíjazással kapcsolatos szolgáltatásainak a vezetője Európában, a Közel-Keleten és Afrikában.

A nyugdíjas kori kivándorlás néhány állam kormányát arra ösztönözheti, hogy gondolja át szociális és egészségügyi költségvetését, hogy az öregedő népesség szükségleteit kezelni tudják − olvasható az Aon nyilatkozatában.

Címkék
Itthon HVG 2025. március. 28. 17:30

A gyömrői horrormenhely vezetője még azt is megszabta, ki mentheti meg tőle a szenvedő kutyákat

Korszakhatárnak is nevezhető annak a gyömrői állatmenhelynek az esete, ahová tucatnyi önkormányzattól hordták – közpénzért – a kutyákat, hogy aztán éhesen, szomjasan, betegen tengődjenek vagy éppen simán eltűntessék őket. Az állam itt is a túlterhelt civil szervezetekre tolta a munkát és a felelősséget, miközben rendszerszinten nem tartatják be a jogszabályokat és folyik ki a pénz, ezért is ment olyan jól a sintérbiznisz. Miért nem az állatkínzók szigorúbb büntetése a megoldás? Miért a külföldi szaporítók botrányos eseteit látjuk, miközben magyar szaporítók látják el az európai piacokat? Ha adakozunk és állatmentésre szánjuk az adó 1 százalékot, az jó helyre kerül vagy elviszik a kamu szervezetek és a pénzt tarháló állatmentő-celebek? A Fülke Extra aktuális részében az állatmentés anomáliáit beszéltük át Némedi Edinával, az Állatmentő Szolgálat munkatársával és dr. Kajó Cecília jogásszal.