Drága hazai egyetemek: ahol 12 millió forint egy diploma
Első körben 42 ezer diák nem jutott be egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. Ők augusztus 10-ig 400 szak 2500 költségtérítéses képzése közül választhatnak. A fogorvosnak készülők számíthatnak a legborsosabb tandíjra: egy félév a Semmelweis Egyetemen 1 355 400 forintba kerül. Terítéken a költségtérítéses képzések.
Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkeztek a legtöbben, közel 29 ezren. A Szegedi Tudományegyetemen és Debreceni Egyetemen több mint 19 ezer diák szerette volna megkezdeni tanulmányait a 2010/ 2011-es tanévben. A Budapesti Gazdasági Főiskola, a gödöllői Szent István Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem került még be a legnépszerűbb felsőoktatási intézmények közé, már ami a jelentkezők számát illeti. A képzések közül a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodás és menedzsment, a jogászképzés, a mérnök-informatikus képzés, valamint a pénzügy és számvitel bizonyult a legcsábítóbbnak.
A 140 ezer - alapképzésre, osztatlan, egységes képzésre, felsőfokú képzésre és mesterképzésre - jelentkező közül első körben 98 ezren nyertek felvételt valamely egyetemre vagy főiskolára, 42 ezren még pótfelvételi előtt állnak. Aggodalomra viszont - a kínálatot és a nemrég kihirdetett ponthatárokat látva - semmi okuk. A Felvi.hu-n közölt adatokat összehasonlítva megnéztük, hogy a hallgatók által preferált intézményekben egy-egy szakon mennyit kellene leszurkolnunk félévente. Ha vállalnánk a költségtérítést.
Reálszekció: pár százezres tandíj, elérhető ponthatárok
A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára bejutóknak volt a legnehezebb dolguk idén: az államis helyre pályázóknak 462 pontot kellett elérniük a maximális 480-ból, míg a költségtérítést vállalóknak „csak” 449 pontot. Ők a magyar nyelvű képzésért 225 ezer, az angol nyelvű oktatásért pedig 690 ezer forintot fognak fizetni az első félévben. Az angol nyelvű képzést választóknak egyszerűbb dolga volt: a bejutáshoz már 397 pont is elég volt. Ugyanennyibe kerül a tandíj az intézmény gazdálkodási és menedzsment szakán magyar és angol nyelven, ám míg előbbihez 431, utóbbihoz már csak 322 pont kellett. A Corvinus nemzetközi tanulmányok szakán egy félév 300 ezer forintba kerül (432 ponttól lehetett bejutni), kommunikáció és médiatudomány szakon 250 ezer forint a tandíj (ehhez 379 pontot kellett összeszedni). A kereskedelem és marketing szakon, ahova 420 ponttal lehetett bekerülni, 225 ezer forint egy félév, ahogy turizmus-vendéglátás szakon is. Itt a sikeres felvételihez elég volt 378 pontot gyűjteni.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakán 225 ezer forint egy félév, és ehhez mindössze 336 pont kellett. Ugyanitt az építészmérnök szakra jelentkezőknek 315 ezret kell fizetniük (és 352 pontnál húzták meg a határt). A gépészmérnökök 300 ezer forintért és 361 pontért képezhetik magukat az egyetemen, míg a mérnök informatikusok 270 ezret fizetnek (ha elérték a 384 pontot). Érdekesség, hogy ezen a szakon az államis képzésre már 370 ponttal be lehetett jutni.
A Budapesti Műszaki Főiskolán gépészmérnöki képzést választók 185 ezer forintot fizetnek az első félévben: a magyar nyelvű oktatás 295, a német 200 ponttól elérhető. A gazdálkodási és menedzsment, valamint kereskedelem és marketing szakra is elegendő volt a 200 pont. Ami lássuk be, nemhogy elérhetetlen, de könnyűszerrel teljesíthető. A mérnök informatikus hallgatóknak sem kellett aggódniuk a magas ponthatárok miatt, aki Budapesten szeretné elkezdeni tanulmányait, annak 321 pontot, míg a Székesfehérvárra vágyóknak 239 pontot kellett összeszedniük.
Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskolán kell a legtöbbet fizetni gazdálkodási és menedzsment szakon: viszont mind a magyar, mind az angol nyelvű képzésért 675 ezer forintot kérnek. Cserébe 200 pontot kellett szerezniük a felvételizőknek.
A költségtérítéses képzések közül az orvosi szakok a legdrágábbak: a Semmelweis Egyetemre általános orvosnak jelentkezők félévente 975 ezer forintot fizethetnek, ami 12 félévvel számolva közel 12 milliót tesz ki. Ezért viszont mindössze 382 pontot kellett elérniük a felvételin. Még ennél is borsosabb ára van a fogorvosképzésnek: (418 pontba és) félévente 1 355 400 forintba kerül. A gyógyszerészeknek 730 ezer forintot kell fizetniük, a felvételin viszont csak 344 pontot kellett elérniük. A jóval olcsóbb testnevelő-edző szakra viszont - ahol 175 ezer forint egy félév - már 417 pontnál húzták meg a határt.
Hasonlóak az árak a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen is. Debrecenben az általános orvosi képzés félévente 850 ezer forintot kóstál (336 pontért), míg Pécsett 925 ezer forintot kell fizetni, ezzel szemben viszont megdöbbentően alacsony pontszámmal - 258-cal - be lehetett kerülni. A Debreceni Egyetemen a fogorvos szakra jelentkezők is 850 ezret fizetnek - 257 pontot kellett elérniük -, míg Pécsett ennél is alacsonyabb volt a ponthatár: 237. Itt viszont több mint egymillió forint a féléves tandíj. Kétszázharminchét pont nevetségesen kevés - mondhatjuk okkal. Igen ám, de ki az, aki hajlandó évente közel kétmillió forintot fizetni pusztán azért, hogy diplomát kapjon? Kevesen. Közülük 200 pontot ért el az utolsó, aki még bekerült. (A szakmai gyakorlatról és a kezdő bérekről most nem ejtünk szót.) A gyógyszerészhallgatóknak 358 pontot kellett elérniük Debrecenben, és 289-et Pécsett. Az utóbbi egyetemen 700 ezer, míg előbbiben 850 ezer forint a tandíj. A Szegedi Tudományegyetemen a költségtérítéses képzésre jelentkező reménybeli általános orvosnak 950 ezer forintot kell leszurkolnia egy félévért, ha elérte a 359 pontot.
Jogász, bölcsész
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre vágyó jogászhallgatók viszonylag olcsón megússzák: 220 ezer forint egy félév, ehhez 392 pontot kellett hozniuk. Ugyanennyibe kerül egy félév a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol már jóval alacsonyabb volt a ponthatár: 300. A Miskolci Egyetemen 165 ezerbe kerül a jogászképzés, ehhez ráadásul csak 200 pontot kellett elérni. Politológia szakon az ELTÉ-n 160 ezer forintot (363 pontot) kérnek, Miskolcon viszont már 200 ezret. A szociológia szakosoknak az ELTÉ-n 200 ezer forintot kell kiadniuk szeptemberben (ha elérték a 306 pontot), míg Miskolcon ehhez is elég volt 200 pont. Igaz, itt viszont csak 135 ezer a féléves tandíj.
A bölcsészettudományi képzés fellegvárában, az ELTÉ-n 120 ezer forint egy félév. Magyar szakosoknak 385 pont kellett a bejutáshoz. A Miskolci Egyetemen a szabad bölcsészetet választóknak - magyar szakosoknak is - 200 pontot kellett összeszedniük, a képzés viszont drágább, 135 ezer egy félév. A pszichológia szakra még a költségtérítéseseknek is össze kellett kapniuk magukat: 437-nél húzták meg a ponthatárt az ELTÉ-n, ahol egy félévért 298 ezer forintot kérnek. Ugyanitt a természettudományi karon egységesen 210 ezer egy félév. Fizika szakon 374, kémia szakon 306, földrajzon szakon pedig 361 volt a ponthatár.
Kommunikáció és médiatudomány
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen csak állami képzés indul kommunikáció és médiatudomány szakon, ehhez minimum 452 pontot kellett elérni. A legtöbb - képzést indító - felsőoktatási intézménybe azonban alacsony pontokkal is be lehetett kerülni. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán 200-nál húzták meg a határt, itt félévente 264 ezer forintot kérnek a hallgatóktól. A Zsigmond Király Főiskolán ennél valamivel olcsóbb, 200 ezer forint egy félév, ám a ponthatár itt sem volt sokkal magasabb: mindössze 207.
Noha idén az államis helyekről lecsúszó fogorvoshallgatóknak kell legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is akad olyan lehetőség, ami jócskán meghaladja egy átlagos magyar diák kapacitását. A költségtérítéses alkotóművészet és muzikológia-zeneszerzés szakirány ugyan nem indul 2010 szeptemberében, de a képzés „be van árazva”: elvileg 1 375 000 forint egy félév. A fizetős alkotóművészet és muzikológia-muzikológia szakirány szintén erre a sorsra jutott: 1 112 000 forintért nem indul.
