Ki kap ma béren kívüli juttatást?
Magyarországon a munkavállalók több mint fele kap béren kívüli juttatást. Ugyanakkor 42 százalékuk 2010 első negyedévében nem kapott semmiféle juttatást a munkabérén kívül, a második negyedévben pedig a válaszadók 39 százaléka számolt be ugyanerről - derül ki a Workania legfrissebb felméréséből.
A leggyakoribb juttatás 2010 első félévében a munkába járás költségeinek térítése volt, a munkavállalók negyede számolhatott ezzel. Ezt követte a mobiltelefon költségeinek megtérítése: az alkalmazottak 17 (1. negyedév), illetve 18 százaléka (2. negyedév) használhatta céges mobiltelefonját magáncélokra is. A munkáltató által finanszírozott képzéseken a munkavállalók 14 százaléka vehetett részt az első, 17 százalékuk a második negyedévben. Foglalkozás-egészségügyi ellátást csak a dolgozók 11 százaléka kapott munkáltatójától. A meghatározott kereten felüli étkezési hozzájárulásban a munkavállalók 8, illetve 9 százaléka részesült. Sport- és kulturális juttatást 4, illetve 5 százalékuk kapott az első két negyedévben.
A pozíciók szerinti összehasonlításból az derül ki, hogy a vállalati hierarchia csúcsa felé csökkent azoknak az aránya, akik semmilyen béren kívüli juttatással nem számolhattak. A segédmunkások 60 százaléka semmit nem kapott munkáltatójától a vizsgálatban szereplő juttatások közül. A szolgáltatási szektorban dolgozó szakképzett munkaerő kategóriában ez az arány 52 százalék volt, az adminisztratív alkalmazottaknál 46 százalék, a műszaki területen szakképzett munkaerő csoportjában 34 százalék, a nem műszaki területen szakképzett munkaerő kategóriában pedig 38 százalék. A középvezetői pozícióban dolgozóknak csak 27 százaléka, a felsővezetőknek pedig 20 százaléka számolt be arról, hogy munkabérén kívül nem kapott egyéb juttatást munkáltatójától.
A cégnagyság szerinti összehasonlításból az derül ki, hogy az ezer munkavállalónál többet foglalkoztató vállalatoknál a dolgozók 27 százaléka vehetett részt munkáltató által finanszírozott képzésen, a 251-1000 főt foglalkoztató cégeknél a dolgozók 21 százaléka, míg a 11-20 alkalmazottat foglalkoztató cégek esetében a munkavállalók 11 százaléka.
A nagyobb cégeknél a munkába járás költségeinek megtérítése gyakoribb volt, mint a kisebbeknél: a 10 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalkozás dolgozóinak 18 százaléka, az 51-250 alkalmazottat foglalkoztató cégeknél dolgozók 28 százaléka, a 251-1000 fős cégek alkalmazottainak 31 százaléka, az ennél nagyobb vállalatok munkavállalóinak harmada számíthat ilyen költségtérítésre.
