Megvannak a felvételi ponthatárok: 462 a legmagasabb
Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat: ezzel mintegy 140 ezer jelentkező sorsa dőlt el. Első körben 97 ezren - a felvételizők 70 százaléka - nyertek felvételt valamely egyetemre vagy főiskolára. Idén 462 pont volt a felső határ, ennyivel lehetett bekerülni a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára.
Idén sem kellett a maximális 480 pontot elérni ahhoz, hogy a jelentkezők felvételt nyerjenek valamely hazai felsőoktatási intézménybe. (Az intézmények szerinti felsorolást itt találják.) A legmagasabb pontszám 462 volt, ennyi kellett a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára. Ugyanitt, a nemzetközi tanulmányok szakon 461-nél húzták meg a határt - közölte Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. A gazdálkodási és menedzsment szakon továbbtanulni vágyóknak 453 pontot kellett elérniük, a költségtérítéses helyek megszerzéséhez azonban már elég volt 431 pont. Tavaly a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára 469 ponttal, míg nemzetközi tanulmányok szakra 462 ponttal lehetett bejutni - az államis helyekre -, míg gazdálkodási és menedzsment szakra, magyar nyelvű képzésre 454 pont volt a minimum. Utóbbinál a költségtérítéses képzésre jelentkezőknek elég volt 443 pontot elérniük. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakára idén 437 pont kellett.
2010-ben a jelentkezők körében a turizmus és vendéglátás örvendett a legnagyobb népszerűségnek: összesen 4393-an szerettek volna ezen a szakon továbbtanulni. A Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus és vendéglátás szakán idén 418 ponttal lehetett megcsípni az államis helyeket, míg tavaly 427 pont kellett a magyar nyelvű képzéshez. Ennél jóval magasabb volt a ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol 446 ponttal lehetett bejutni az államis helyekre.
A Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnök szakára idén 372 ponttal lehetett bekerülni (tavaly 4 ponttal kevesebb is elég volt), míg a mérnök informatikus pályát választóknak ugyanitt 370 pontot kellett elérniük (szemben a tavalyi 373-mal). A Budapesti Műszaki Főiskolát választók még ennél is jobban jártak: az államis gépészmérnök hallgatóknak csak 299 pontot kellett összeszedniük (4 ponttal kevesebbet a költségtérítéseknek).
Az orvosi karokra idén könnyebb volt bekerülni, mint tavaly, ráadásul több hallgatót vettek fel: a bejutáshoz 418 és 434 pont között kellett teljesíteni. A Semmelweis Egyetem általános orvos szakához például 434 pontot kellett elérni, költségtérítéses képzést választóknak pedig mindössze 382-t. Tavaly ugyanitt 437 pont volt a minimum - államis képzés esetében -, míg a költségtérítéseseknek 359. A Debreceni Egyetemen idén 419 pontnál húzták meg a határt (2009-ben 420 kellett a bejutáshoz), míg a költségtérítéses hallgatóknak csak 336 pontot kellett összeszedniük ugyanitt. A Pécsi Tudományegyetem általános orvos szakára bejutni vágyóknak 418 pontot kellett szerezniük, ha államis helyre pályáztak, a költségtérítéseseknek viszont csak 258-at, ami meglepően alacsony.
A jogászképzésben 409 és 426 pont között alakultak a ponthatárok az államilag finanszírozott helyeket tekintve, az előző évihez hasonlóan. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászképzésére jelentkezőknek idén is 426 pontot kellett elérniük, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 431 pont volt az alsó határ, a Miskolci Egyetemre pedig 430 ponttal lehetett bejutni.
Kommunikáció szakra idén 401-452 ponttal lehetett bekerülni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikáció és médiatudomány szakán 452 pont kellett az államis helyekhez, tavaly még „csak” 451. A Budapesti Kommunikációs Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán egyaránt 425 ponttal lehetett megszerezni az államis helyeket. Pszichológia szakon 444 és 449 között alakultak a ponthatárok. Az ELTÉ-n idén 449 pont kellett a bejutáshoz, szemben a tavalyi 453-mal (államis helyek esetében).
Az államilag finanszírozott alapképzés, egységes osztatlan képzés és felsőfokú szakképzés 56 ezres keretszámát gyakorlatilag betöltötték, míg a mesterképzésre idén sokkal több jelentkezőt vettek fel, mint tavaly: a 19 600-as keretlétszámot csaknem 14 ezer hallgatóval töltötték fel - mondta Bakonyi László még a ponthatárok kihirdetése előtt.. Aki a csütörtök este nyilvánosságra hozott pontszámok alapján nem került be egyik felsőoktatási intézménybe sem, augusztus 10-ig jelentkezhet pótfelvételire.
Mint arról már korábban írtunk, idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre mentek volna a legtöbben: az intézményben összesen 26 852-en szerették volna megkezdeni tanulmányaikat a 2010/2011-es tanévben. Ezután következik - a jelentkezők számát tekintve - a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem: előbbibe 19 200, utóbbiba 19 035 diák szeretett volna bejutni. Népszerű a továbbtanulni vágyók körében a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a gödöllői Szent István Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem is, ahova idén 8356 diák jelentkezett.
A 140 ezer egyetemre vagy főiskolára vágyó közül 93 ezren jelentkeztek alapképzésre, 11 ezren pedig osztatlan, egységes képzésre első helyen. Felsőfokú szakképzésben 7700-an, mesterképzésben pedig közel 25 ezren szerettek volna részt venni. Az 56 ezer államis helyre idén 118 ezren jelentkeztek. A 2010/2011-es tanévben több mint 7400 képzést hirdettek meg, ezek közül 3100 alapképzés, 3054 mesterképzés, 1199 felsőfokú szakképzés, 86 pedig egységes, osztatlan képzés - írta a felvételi adatokat összegezve korábban az MTI.
A fővárosban, a Corvin sétányon a hőség ellenére is több százan várták a pontszámok megjelenését csütörtök este. Akik jelentkezési lapjukon a mobiltelefon-számukkal és a hozzájárulásukkal erre engedélyt adtak, még csütörtökön sms-ben értesítést kaptak felvételükről.
