2010. június. 21. 15:14 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. június. 21. 15:14 Karrier

A tíz legégetőbb probléma Európában

A munkaerő-piaci helyzet továbbra is a legégetőbb kérdés az európai nemzetek számára - derül ki a GfK Association legújabb, témában végzett felméréséből.

A munkanélküliségtől való félelem jellemzi az európaiak többségét, legalábbis ez derül ki az Európai kihívások 2010 című felmérésből, amelyet februárban és márciusban készített a GfK Association 11 ország - Németország, Franciaország, Ausztria, az Egyesült Királyság, Olaszország, Belgium, Hollandia, Oroszország, Lengyelország, Spanyolország és Svédország - összesen13 200 lakosának megkérdezésével. 

Idén az európaiak 43 százaléka fejezte ki aggodalmát a növekvő munkanélküliség miatt (ez 4 százalékpontos emelkedés a 2009-es adathoz képest.) A problémát különösen súlyosnak tartják Spanyolországban, ahol a népesség háromnegyede aggódik a munkaerő-piaci helyzet miatt. (Nem véletlenül, a munkanélküliségi ráta ugyanis időközben 20 százalék fölé kúszott.) Ausztriában és Lengyelországban a megkérdezettek 43 százaléka – az európai átlag – gondolja úgy, hogy a munkaerő-piaci helyzetnek javulnia kell, míg Svédországban és Belgiumban a lakosság harmada ért egyet ezzel az állítással.

Müller Judit

Az árak és a vásárlóerő alakulása miatti aggodalom a második helyen áll: a megkérdezettek 22 százaléka szerint ez a leggyorsabban megoldandó probléma a munkanélküliség kérdése után. Az infláció miatt leginkább Oroszországban aggódnak, Franciaországban és Németországban a népesség mintegy negyede nyugtalankodik a csökkenő vásárlóerő miatt, míg Lengyelországban csak a megkérdezettek 16 százaléka. Spanyolországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában aggódnak a legkevésbé emiatt.

A gazdasági fejlődés miatti aggodalom áll a harmadik helyen: jelenleg az európaiak 16 százaléka gondolja úgy, hogy még mindig tartani kell a gazdasági helyzet okozta negatív következményektől. Spanyolország és Németország lakossága tart ettől a legjobban (31 és 26 százalék).

A bűnözés problémája továbbra is a negyedik helyen áll. Különösen a hollandok (24 százalék) és az olaszok (22 százalék) követelnek erőteljes fellépést a bűnözés ellen. Az egészségügy helyzetét a megkérdezettek 11 százaléka látja igazán elkeserítőnek. A lengyelek különösen elégedetlenek a betegség esetén kapott egészségügyi ellátással (26 százalék), de 21 százalékos eredményükkel a németek is úgy érzik, hogy reformokra van szükség.

A nyugdíjak és az idősori ellátások miatti aggodalmak 9 százalékos eredménnyel jelenleg a hatodik helyen szerepelnek. Németország és Ausztria lakossága (19, illetve 16 százalék) mindenféleképpen javulást vár a nyugdíjak kérdésében. Az öregkori nyugdíjak kérdése a franciák számára is (13 százalék) kiemelt problémának számít.

A lakhatási kérdések főként az oroszokat és a franciákat foglalkoztatják. Minden ötödik orosz és minden tízedik francia aggódik a megfelelő lakhatás hiánya miatt. Ugyanakkor úgy tűnik, ez jelenleg nem jelent problémát a svédek számára. Az osztrákok és a britek a bevándorlás és a beilleszkedés miatt aggódnak. Nyolc százalékos értékükkel a bevándorlással és a beilleszkedéssel kapcsolatos kérdések továbbra is a kilencedik helyen állnak a listán. A probléma különösen az osztrákokat (28 százalék) és a briteket aggasztja (25 százalék). Az oktatáspolitika kérdése főképp a németek (14 százalék) és a britek (11 százalék) számára aggasztó - derül ki a felmérésből.

hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.