„Három éve járok Olaszországba paradicsomot szedni. Egy hónapig dolgozunk a földeken, járjuk a vidéket. Barátokkal megyek, tőlük hallottam először a lehetőségről” - meséli József, aki öt éve költözött Erdélyből Budapestre. Azóta alkalmi és idénymunkákból tartja fenn magát, mint mondja, a nyáron megkeresett pénzből három-négy hónapig él. Óránként átlagosan 15 eurót kap, hol többet, hol kevesebbet, de naponta így összejöhet a 30-35 ezer forint. „Idény végén a főnök mindig megköszöni a munkát, és megígéri, hogy jövőre is vár minket” - mondja a férfi, hozzátéve: kicsit sem fél attól, hogy munkaszerződés híján potyára utazik Olaszországba. „Bízom az adott szóban, meg lehúztam már kint - ugyanannál az embernél - három szezont” - magyarázza. De azért nem árt résen lenni, az idénymunka ugyanis számos buktatót rejt.

Mit nevezünk idénymunkának, és mire kell figyelni, ha belevágunk?

A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint idénymunkának minősül az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik (Mt. 117. §). Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tájékoztatójában tovább szűkíti a kört: hangsúlyozza, hogy kizárólag akkor van szó idénymunkáról, ha az elvégzendő feladat objektív - természeti - okok miatt csak az év meghatározott időszakában végezhető el. Például a gyümölcs- és zöldségbetakarítás: eper, barack, dinnye, borsó vagy éppen kukorica, ami körülbelül három-négy hét alatt lezajlik. Idénymunka lehet a síoktatói vagy az animátori állás is, amely egy (téli/nyári) szezonra korlátozódik. Ha a munka szezonális jellegét nem az objektív körülmények határozzák meg, hanem egyéb szempontok, például a megrendelő igényei vagy egy előre meghatározott ütemterv - gépeket kell összeszerelni három hónap alatt -, már nem idénymunkáról van szó. Az idénymunka lehet mezőgazdasági - szüretelés, betakarítás, esetleg feldolgozás -, építőipari, például út- és közműépítés vagy idegenforgalmi.

MTI

Mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka esetén lehetőség van egyszerűsített foglalkoztatásra (április elsejétől megszűnt az alkalmi munkavállalói könyv, erről bővebben itt olvashat), ilyenkor a munkaszerződést az idény hosszára kötik meg. Ha öt naptári napnál rövidebb munkáról van szó, nem kell írásos munkaszerződést kötni, ugyanakkor növénytermesztési idénymunkák esetén, ha a foglalkoztatás időtartama meghaladja a harminc napot, vagy ha a munkavállaló kéri, írásos szerződésben kell rögzíteni a feltételeket. Kollektív szerződés esetében az idénymunka szabályai - éjszakai munka esetén, a napi munkaidő, pihenőidő és a pihenőnapok tekintetében - némiképp eltérhetnek az általános szabályoktól. Például a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között nyolc óra pihenőidőt kell biztosítani az alkalmazottnak, nem 11 órát, mint az általános szabályok szerint. Éjszakai munkának pedig nem csak az este tíz és reggel hat óra közötti tevékenység minősül, viszont legalább hét órát le kell húzni, és ebben benne kell lennie az éjfél és reggel öt óra között időszaknak. (Az eltéréseket a Munka Törvénykönyve rögzíti.)

Mezőgazdaság: a gyenge láncszem

A munkáltatók 86 százaléka a harmadik negyedévben nem tervez létszámbővítést, viszont elbocsátást sem. Mindössze hét százalékuk számol azzal, hogy bővíti állományát a következő három hónapban - derül ki a Manpower legfrissebb munkaerő-piaci felméréséből, amely az egész piacot feltérképezte, ágazatoktól függetlenül. A bizakodásra a mezőgazdaságban foglalkoztatott dolgozóknak van talán a legkevesebb okuk, mert ez az ágazat különösen megsínylette a válságot. Az unióban 2000 és 2009 között 25 százalékkal kevesebb munkavállalót foglalkoztattak a mezőgazdaságban, mint korábban - hívja fel a figyelmet a drasztikus visszaesésre májusi felmérésében az Eurostat. Ez 3,7 millió - főmunkaidős - állás kiesését jelenti. A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott 12 EU-tagállam esetében a visszaesés 31 százalékos. Észtországban a legrosszabb a helyzet, ahol 9 év alatt 55 százalékkal csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Szlovákiában 42,5, Romániában 41,1, Magyarországon pedig 34,8 százalék ez az arány, míg Hollandiában 17,2, Ausztriában pedig csak 13,5 százalék. Az uniós tagállamok közül Írországban és Görögországban a legjobb a helyzet, előbbiben 3,9, utóbbiban 2,6 százalékkal dolgoznak kevesebben e szektorban, mint tíz éve.

Nem véletlen, hogy e területen jóval kevesebb a meghirdetett idénymunka, mint néhány éve. Németországban például erősen érezhető az e szektorban dolgozó munkavállalók iránti igény visszaesése - válaszolta megkeresésünkre Lengyelné Varga Nóra, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Nemzetközi és Migrációs Főosztályának osztályvezetője. Igaz, itt nehezebb munkát vállalni, Németország ugyanis Ausztriával egyetemben még nem oldotta fel a munkaerő-piaci korlátozásokat, amely az unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok állampolgáraira vonatkoznak. Mindkét országban kizárólag munkavállalási engedéllyel dolgozhatunk, amit a területileg illetékes munkaügyi hivatalok adnak ki. Németországi szezonális állások esetében (mezőgazdaság, szálloda- és vendéglátóipar, gyümölcsfeldolgozás) a munkavállalót általában országának munkaügyi hivatala közvetíti, ám engedéllyel is legfeljebb hat hónapig dolgozhat egyhuzamban.

Az idegenforgalomban kevésbé érezhető az idénymunkások iránti kereslet csökkenése, a külföldi szállodák, például Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban vagy éppen Franciaországban továbbra is folyamatosan és nagy számban toborozzák a külföldi alkalmazottakat egy-egy idényre (esetenként májustól októberig, vagy akár júniustól szeptemberig). Szezonális munkalehetőségek is akadnak szép számmal, kelendőek az animátorok, idegenvezetők, pincérek, felszolgálók, úszómesterek. „Cipruson most sikerült 40 főt elhelyeznünk, de Disneylandbe is felvettek francia szakos magyar egyetemistákat időszakos munkára” - említ két konkrét példát Lengyelné Varga Nóra.

Ugyanakkor tény, hogy ezek legalább minimális nyelvtudást és szakképesítést igénylő állások. A mezőgazdasági munkák esetében viszont nincs különösebb szakmai elvárás, bár a gyakorlat és a tapasztalat előnyt jelent. Rizikófaktor viszont - legalábbis a tájékozatlan munkavállalók számára -, hogy ezekre az állásokra általában nem szervezett keretek között toborozzák a dolgozókat, mindenkinek magának kell megszerveznie a kiutazást és az elhelyezkedést. Az Euresnél például (Európai Foglalkoztatási Mobilitási Portál, ami jelenleg 910 ezer állást kínál az unió országaiban) külön felhívják a figyelmet arra, hogy aki érdeklődik a mezőgazdasági idénymunkák iránt, nézzen utána, mit vállal: kérjen segítséget a hazai munkaügyi kirendeltségeknél, ahol arra is lehetőség van, hogy „leinformálják” a munkaadót, és kiderítsék, a hirdetésekben kínált állások valódiak-e. (2007-ben nagy port kavart az Ibizán dolgozó, átvert magyar narancsszedők esete.)

„Néhány cég - elsősorban elektronikai vagy autóipari vállalatok -, amely eddig 'aludt', most felébredt, és kvalifikált munkaerőt keres, de alapjában véve jóval kevesebb szezonális állást hirdetnek, mint előző években” - számol be tapasztalatairól Zboray Balázs, a fizikai munkaerő kölcsönzésére szakosodott Humán Labor Munkaerő-szolgáltató Iroda területi igazgatója. Leginkább az üdítőipari és sörgyártó cégek toboroznak alkalmazottakat idényjellegű munkákra - tudtuk meg -, és noha jóval kevesebb embert keresnek, mint tavaly vagy tavalyelőtt, érezhető, hogy ez az az időszak, amikor lehetőségeikhez képest a legtöbb dolgozót fel tudják szippantani, hiszen nyáron állítják elő termékeik jórészét.