Csábító állások külföldön: mennyit kereshetünk?
„Kimegyek külföldre és jól megszedem magam” – az elképzelés nem irreális, ám a Kánaán csak azokat várja, akik jól beszélnek egy vagy két idegen nyelven, és a megpályázott álláshoz szükséges szakképzettségük is megvan. Mit kínálnak a külföldre munkaerőt közvetítő ügynökségek? Szétnéztünk a piacon.
Szakács, felszolgáló, szobalány, recepciós, nővér, idősgondozó, au-pair: íme néhány a leggyakoribb állásajánlatok közül, melyeket a külföldi munkaközvetítésre specializálódott irodák kínálnak. Zömében időszakos és fizikai munkákról van szó, diplomásoknak csak elvétve akad egy-egy ajánlat. Ezek leginkább a mérnököknek, informatikusoknak szólnak, de keresettek a szakképzett egészségügyi dolgozók, betegápolók is.
Alapvető probléma, hogy az országot elhagyni vágyó munkavállalók többsége még társalgási szinten sem beszél egyetlen idegen nyelven sem. „Sokan nyelvtudás nélkül próbálnak elhelyezkedni külföldön, ám ez öngyilkosság” – véli Tóth Bernadett, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó EUWORK munkatársa. Hasonló tapasztalatokról számolt be a New People Kft. ügyvezető igazgatója is, hozzátéve, hogy a válság hatására az utóbbi években érezhetően megnőtt az 50 év feletti álláskeresők száma, akik végső kétségbeesésükben – miután kiszorultak a munkaerő-piacról – döntenek úgy, hogy akár az országhatáron túl is dolgoznának. A nyelvtudás hiánya náluk a legszembetűnőbb. Így azonban nem tanácsos nekivágni – hangsúlyozzák a megkérdezett szakemberek –, hiszen ha külföldön bármilyen probléma felmerül az elhelyezkedéssel kapcsolatban, nyelvtudás híján könnyen visszaélhetnek a munkavállalók jogaival. A bajt tetézheti, ha a kint rekedt, esetleg rászedett dolgozóknak egyetlen vasuk, sőt, még szállásuk sincs. (Gondoljunk csak a 2007 novemberében Ibizán ragadt magyar narancsszedők esetére, akik bérük töredékét kapták meg.) Hogy a munkajogi visszaélések elkerülhetők legyenek, a közvetítők azt tanácsolják, hogy legalább annyi költőpénz legyen a kiutazóknál, amiből vészhelyzet esetén haza tudnak jönni.
Mi motiválja a külföldön állást vállalókat?
„Mindenki azt hozza fel, amikor az interjún megkérdezzük, miért menne külföldre, hogy a pénz miatt. Abban bíznak, hogy többet keresnek majd, mint itthon, és ha hosszabb időt töltenek kint, félre is tudnak tenni” – emeli ki a leggyakoribb okot Tóth Bernadett. Akad, aki azért indul neki, mert a barátai már szerencsét próbáltak, és megtalálták számításaikat.
Karcsi két évig dolgozott egy londoni bárban, pincérként. „Az egyik ismerősömmel közösen béreltünk szobát. Hetente 400 fontot fizettünk a szállásért, tehát fejenként 200-at (körülbelül 63 600 forintot, egy font jelenleg 318 forint). Egy hónapban, jattal együtt 1300 fontot sikerült összekaparnom, de mivel költöttem is rendesen – ételre, közlekedésre, ruhákra, bulikra –, csak havi 40-50 ezer forintnak megfelelő összeget tudtam félretenni” – meséli.
A pénzgyűjtés mellett a nyelvtanulás is ösztönző tényező lehet, nem véletlen, hogy az átlagos külföldi állások egy részére túlképzett, 22-26 éves pályakezdők jelentkeznek. „Van olyan kétdiplomásunk, aki szobalány Ausztriában. Két szezont kint tölt, azután megpróbál a saját szakterületén elhelyezkedni” – magyarázza a New People ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy leginkább a húszas, harmincas éveikben járók vállalják a nyolcórás munka melletti nyelvtanulással járó megpróbáltatásokat. A diákok számára még mindig a gyerekfelvigyázás és a háztartási feladatok elvégzése jelenti az ideális alternatívát, csakúgy, mint három-négy évvel ezelőtt: szállásért, ellátásért és némi zsebpénzért cserébe egy „bennszülött” családnál dolgoznak au-pairként vagy mindenesként, közben pedig elsajátítják a nyelvi alapokat vagy fejlesztik tudásukat. Az időszakos diákmunkákkal, mint a takarítás, mosogatás, akár 1000-1400 eurót (270-380 ezer forintot) is meg lehet keresni havonta, akad, ahol szállást is biztosítanak heti 50-100 fontért (15-30 ezer forintért). A diákmunkásoknak azonban érdemes iskolaszövetkezet segítségével kiutazniuk, hogy munkaviszonyuk rendezett legyen, és elkerülhessék az esetleges munkajogi vitákat.
Míg a vendéglátós munkáknak nagy keletje van keresleti és kínálati oldalon egyaránt, addig a mezőgazdaság felvevőereje visszaesőben van. Az idénymunkák szezonja márciusban, áprilisban indul, ám a meghirdetett állásokat gyorsan betöltik, ritkán akad dömpingszerű lehetőség, például gyümölcsszedés – tudtuk meg. A szállodavezetők is szezonokban „gondolkodnak”: előbb a nyári, majd a téli időszakra veszik fel az alkalmazottakat, van, aki tovább marad. Ausztriában például hat hónapra adják meg legkönnyebben a munkavállalási engedélyt, ezt hosszabbítják meg újra és újra, igény szerint. 2009 május elsejétől a magyar állampolgároknak az uniós országok közül már csak Ausztriában és Németországban kell munkavállalási engedély, a többi tagállam időközben feloldotta a munkaerő-piaci korlátozásokat.
Rengeteg az érdeklődő, ám a tényleges jelentkező, aki nem lép vissza az utolsó pillanatban, lényegesen kevesebb - foglalták össze tapasztalataikat az általunk megkérdezett munkaerő-közvetítő cégek. „Sok ember utolsó lehetőségként mérlegeli a külföldi munkát. Elküldi önéletrajzát, puhatolózik. Ha valaki elveszíti az állását, természetes, hogy próbál minden kínálkozó lehetőséget megragadni, többségük mégis meginog, ha arra kerül a sor, hogy megkössék a munkaszerződést” – összegzik. De hogy érinti mindez a közvetítéssel foglalkozó cégeket?
A külföldi munkát kínáló ügynökségek némelyike úgy próbálja erősíteni pozícióját a hasonló profilú versenytársak között, hogy „szakosodik”, azaz egy-egy célcsoportnak – például diákoknak – kínál állásokat az országhatáron túl. Olyan cég is van, amely egy konkrét területen elhelyezkedni vágyókat céloz meg: csak hajós vagy au-pair ajánlatok közvetítését vállalja, míg mások egyetlen országra specializálódtak: Nagy-Britanniában, Németországban vagy éppen Hollandiában meghirdetett állásokra toboroznak hazai jelentkezőket. Utóbbi a gazdasági válságban kockázatos biznisz, egy korábban Hollandiába munkaerőt közvetítő ügynökség honlapján például ez áll: „sajnálattal közöljük, hogy a gazdasági recesszió folyamán fellépő munkaügyi nehézségekre való tekintettel a cég jelenleg szünetelteti munkaközvetítő tevékenységét. Amint változást figyelünk meg a munkaerőpiacon, ismét állunk rendelkezésükre”.
| Állás, állás, állás |
Külföldi állásajánlatokat kínáló portálokon barangoltunk, így tudtuk meg, hogy egy folyami/tengeri hajón a pincérek alapfizetése körülbelül 900-1000 euró havonta (270 ezer forint, egy euró jelenleg 272 forint), ehhez jön a borravaló, körülbelül 500 euró. Nagyjából ugyanennyit keres egy cabin stewardess és egy recepciós. Jellemzően 6-8 hónapos munkákról van szó, alapkövetelmény a nyelvtudás (legalább társalgási szinten, persze ez munkakörtől is függ). Húsipari szakmunkásként havonta 1150-1200 eurót kereshetünk Hollandiában (ehhez nyelvtudás és szakmai gyakorlat szükséges), míg ipari homlokzattisztításért 1400 eurót is kaphatunk. A gyári, csomagolási munkákat már nem fizetik meg ilyen jól: Hollandiában például 23 év alattiaknak ezért 780 euró jár havonta, míg a 18 éveseknek csupán 469 eurót fizetnek ugyanezért. Az idősgondozással, bentlakásos házigondozással körülbelül 1000-1300 eurót lehet keresni havonta (ehhez is legalább társalgási szintű nyelvtudás szükséges). Április elejétől október végéig számos országban - Málta, Görögország, Mallorca, Olaszország - hirdetnek szezonális szállodai munkákat: animátorként, londínerként, vagy éppen kertészként körülbelül 1000 eurót lehet keresni. |
Az álláskeresők körében a legnépszerűbb úticél Anglia, Németország, Ausztria és Hollandia, nem véletlenül, ezekből az országokból érkezik a legtöbb igény külföldi vendégmunkásokra. Ezzel egyidőben számos uniós országban drasztikusan visszaesett az ajánlatok száma, például Írországban vagy Spanyolországban, ahol a munkanélküliségi ráta a közelmúltban negatív csúcsot döntött. Írországban 2009 szeptemberében zuhant 13 éves mélypontra a munkanélküliség: a ráta ekkor meghaladta a 12 százalékot. Spanyolországban az első negyedévben 20,5 százalékos volt a munkanélküliség, míg a briteknél másfél évtizedes csúcson, 8 százalékon állt. Az euróövezetben márciusban 15,8 millió állástalant regisztráltak, ami a régióban 10 százalékos munkanélküliséget jelzett.
Személyre szabott ajánlatok: amikor több kell
Akinek határozott elképzelései vannak és nem éri be az átlagos külföldi ajánlatokkal, netán felsőfokú végzettségének megfelelő munkát szeretne találni, érdemes külföldi állásportálokat, vagy a kiszemelt országban működő cégek honlapját böngésznie. Mi a teendő, ha többdiplomásként, mondjuk az EU intézményeiben szeretnénk elhelyezkedni? Mivel Magyaországon nincs olyan szervezet, amely az uniós intézményekben megpályázható állásokat koordinálná, közvetlenül az ezzel foglalkozó irodához, az EPSO-hoz kell fordulni (European Personnel Selection Office). Ugyanakkor, mielőtt bárki belevág a „nagy kalandba”, tájékozódjon, hogy mire számíthat külföldön (vízum, munkavállalási engedély, adózás, betegellátás az adott országban).
