Az egyetemek elitjét és nem a társadalmi elit egyetemeit nevezték meg a címek odaítélésével - mondta Bajnai Gordon a Parlamentben, hozzátéve: nem az a cél, hogy a kutatóegyetemek a tudás bevehetetlen várai legyenek.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a pályázati eredményeket ismertetve elmondta: kutató-elitegyetemi címet kapott a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Kiváló egyetem miniszteri elismerést kapott a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem.

A kutató-elitegyetemi program elemei közé tartozik a szellemi potenciál fejlesztése, azaz az intézmények a nemzetközi életben elismert kutatókat foglalkoztatnak, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik. A program része a kutatás-fejlesztési infrastruktúra, a kiemelt kutatási területek és az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztése. A kutató-elitegyetemek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség uniós pályázatán három-három milliárd forintot nyertek el. Az oktatási tárca háttéranyaga szerint önmagában a kutató-elitegyetemi cím automatikusan nem eredményez többlettámogatást, ez csak egyik, de meghatározó feltétele az európai uniós források megpályázásának. A többlettámogatás forrásának 2012-től az átalakítandó normatív finanszírozásnak kell lennie. Az átmeneti, 2010-12 közötti időszak többletfinanszírozását uniós forrásból lehet és kell megoldani - írták, rögzítve: a többletforrást az intézmények meghatározott feladatra kapják, ha ezt nem teljesítik, elesnek a támogatástól.

A kiváló egyetem címben részesülők közül a Budapesti Corvinus Egyetem 2,5 milliárd forintot, a Pannon Egyetem 1,6 milliárd forintot, a Károly Róbert Főiskola, az Eszterházy Károly Főiskola és a Miskolci Egyetem együtt 1,5 milliárd forintot nyert el az NFÜ pályázatán. A konstrukcióra tervezett teljes forrás országos szinten 27 milliárd forint, ebből hatmilliárdot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból biztosít a kormány. Most valamivel több mint 20 milliárdot osztottak szét, a fennmaradó összegre új pályázatot hirdetnek.

Pálinkás József, az MTA elnöke kiemelte: az a cél, hogy megfelelő fejlesztéssel és felsőoktatás-politikával ezen intézmények Magyarországon és Európában is számon tartott intézmények legyenek, amelyek kutatási teljesítménye megjelenik a világban. A pályázat kritériumai között említette a kutatási kapacitásokat, a doktori képzést, az eddigi eredményeket, műveket, hatásaikat, valamint a versenypályázatokon elnyert támogatásokat.

A pályamunkákat négy-hat szakértő bírálta el, majd a kormányrendelet értelmében a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Bologna-bizottság elnökének képviselője és az MTA elnöke zsűriként döntött a végeredményről, a 12 pályázó intézményről. Rangsort nem állapítottak meg, annyit rögzítettek, hogy öt intézmény a kutató-elitegyetemi, másik öt pedig a kiváló egyetemi kategóriába tartozik - mutatott rá.