A gazdasági válság következtében a vezető európai vállalatok alaposan felülvizsgálták felsővezetői javadalmazási stratégiájukat, kiemelten fókuszálva a teljesítményhez köthető elismerésre - derül ki az emberi erőforrás tanácsadással és kiszervezéssel foglalkozó Hewitt Associates FTSE Eurotop 100 vállalati vezetőjének javadalmazását vizsgáló kutatásából. A válság első évét követően a felsővezetői javadalmazás Európa-szerte változott, átalakult, a kihívásokra a legtöbb vállalat a fizetésemelések visszafogásával, a bónuszkifizetések befagyasztásával reagált, emellett szigorította és átláthatóbbá tette éppen ezeket a vállalatirányítási eszközöket.

AP

Fizetésemelési trendek

2008/2009-ben a felmérésben résztvevő vállalatoknál átlagosan 5,5 százalékos volt a felsővezetők fizetésének emelkedése. Ezt az értéket még a 2007-es büdzsé kialakításakor szabták meg, vagyis abban az időszakban, amikor még csak a legborúlátóbbak beszéltek válságról. 2009/10-re ez az érték 1,3 százalékra csökkent. Az FTSE 100-ban szereplő vállalatok 60 százaléka teljesen befagyasztotta, vagy csökkentette felsővezetőinek fizetését 2009-ben.

Teljesítményarányos bérezés

A 2008/2009-es bónusz juttatások nem érték el a korábbi évben tapasztalt 120-145 százalékos kifizetéseket, ugyanakkor Európa 100 legnagyobb vállalatánál ebben az időszakban nem volt ritka az alapfizetés értékének 100 százalékos kifizetése bónusz formájában. Míg korábban a felsővezetők a nyereségmutatók növekedésében voltak érdekeltek rövid távú ösztönzőik kifizetésekor, addig 2009/2010-ben inkább a működési hatékonyságon van a hangsúly.

Hosszú távú ösztönzők

Érdekesség, hogy a 2008/2009-ben tapasztalt részvényárfolyam esések következtében az Eurotop 100 vállalati köre nem csökkentette felsővezetőinek körében e juttatási forma súlyát a teljes jövedelem összetételében. Nyugat-Európában a vállalatok 63 százaléka adja a fizetés jelentős részét valamilyen hosszú távon ösztönző program, például részvényopciók vagy teljesítményhez kötött befektetési részvények formájában. A legtöbb Nyugat-Európai országban a hosszú távú ösztönzők teszik ki a felsővezetői fizetések legnagyobb részét, habár Német- és Spanyolországban továbbra is hangsúlyosabb a rövid távú ösztönzők jelenléte.

Noha a vállalatok jórésze kezd visszatérni a normál üzletmenethez, mégsem várható rövid távon, hogy a felsővezetői fizetések az elmúlt évtizedben működő modellhez fognak közelíteni. A visszafogott költségvetés és az alacsony infláció nem teszi lehetővé az alapfizetések kiugró növekedését, és az elmúlt évtized eredményességéhez viszonyítva a 2010-es év teljesítményei sem döngetnek majd csúcsokat, ez pedig vélhetően megkérdőjelezi a kimagasló bónuszkifizetések létjogosultságát is - mondta a jövőbeni kilátásokról Makrai Fanni, a Hewitt tanácsadója.