A brit statisztikai hivatal friss negyedéves összesítéséből kitűnik, hogy a tavalyi év minden vizsgált időszakában jelentősen elmaradt a 2004-ben EU-taggá vált nyolc kelet-európai országból újonnan érkezők száma az egy évvel korábbi időszakokhoz mérve. A tavaly júniussal zárult egy évben 118 ezer keleti EU-munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását, 40 százalékkal kevesebb, mint a 2008 júniusáig terjedő évben, amikor 199 ezren folyamodtak munkavállalási engedélyért a brit belügyminisztériumhoz. A már hozzáférhető adatok szerint tavaly összesen 106 ezer új keleti munkavállaló érkezett, 33 százalékkal kevesebb, mint 2008 egészében - áll a csütörtökön ismertetett legújabb kimutatásban.

Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után nem élt a kelet-európaiak munkavállalásának átmeneti korlátozási lehetőségével, munkapiacát azonnal megnyitotta az új tagállamok előtt. A munkáspárti brit kormány csak annyi feltételt szabott, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük állásukat a brit belügyminisztériumnál, és egy évet fizetett munkaviszonyban kell tölteniük, mielőtt a szociális ellátó rendszer teljes szolgáltatási körét igénybe vehetik. London annak idején évente mindössze 5-13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt, ám ennél sokszorta többen érkeztek az új uniós országokból. A Migration Policy Institute nevű intézet múlt hónapban ismertetett legújabb tanulmánya 1,5 millióra becsülte azok számát, akik a 2004-es EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkeztek az akkor uniós taggá vált kelet-európai országokból, köztük Magyarországról. Az összeállítás szerint a 2004 után érkezett kelet-európai munkavállalóknak mintegy a fele azóta már hazament, és jelenleg 700 ezren lehetnek Nagy-Britanniában. 

Más független londoni szakintézetek korábbi elemzéseiben is az állt, hogy a 2004 óta Nagy-Britanniában megfordult kelet-európai munkavállalók fele már hazatért, de az a becslés, hogy összesen 1,5 millióan próbáltak szerencsét a brit munkapiacon, az eddigi legnagyobb; a korábbi tanulmányok 800 ezer és egymillió közé tették a Kelet-Európából érkezettek teljes számát.

A Migration Policy Institute nemrég ismertetett új tanulmánya szerint a kelet-európaiaknak több mint a felét - jóllehet gyakran magasan képzettek - igen alacsony bérezésű munkakörökben foglalkoztatják. A jobban fizetettek nagy többsége sem kap túl sokat: a kelet-európaiak 89 százaléka átlagosan heti 400 fontnál (120 ezer forintnál) kevesebbet keresett a vizsgált időszakban. Az elemzés szerint a keletiek tipikusan a hazai munkaerő átlagos bérének 60-70 százalékát kapják, hozzávetőleg annyit, amennyit az új pakisztáni bevándorlók kerestek a 2005-2008-as időszakban. Ez azt is jelenti, hogy a kelet-európaiak foglalkoztatása valószínűleg negatív hatást gyakorolt a legalacsonyabb javadalmazású munkakörökben dolgozó britek bérezésére is - állt a tanulmányban.

gke \ gtr