Nyelvoktatás: forradalmi módszerek vagy ... ?
Jószerével nem telik el év, hogy ne jelennének meg a piacon új, a nyelvoktatás forradalmasítását ígérő módszerek a piacon. A tapasztalatok azonban azt sejtetik, a csodára még egy kicsit várni kell.
„Gyerekek, a mai órán megtanulunk angolul, németül és egy kicsit franciául” – szinte az egyszeri viccet idézi némely oktató közösség reklámja, amikor azonnali vagy éppen tanulásmentes nyelvoktatást ígér. „Betápláljuk a világnyelveket önnek” – hirdeti például egy szegedi cég Rexamorára keresztelt nyelvoktatási módszeréről. A 2006 óta, kezdetben Szegeden, azóta már Kecskeméten és Budapesten is elérhető, angol, német, francia és olasz nyelveket tanító módszert a két tulajdonos, Kalmár Róbert és Balogh Mónika fejlesztette ki, a Relaxa villámtananyag adaptálásával nem mellékesen személyes indíttatásból, ugyanis egyiküknek sem ment könnyen a nyelvtanulás. Tanulóik – akik döntően 30 és 60 év közöttiek – állítólag már nem küszködnek és nem izzadnak: „relaxfotelben” fekve, egy fejhallgatón és úgynevezett HMD (Head Mounted Displays) szemüvegen keresztül „tanulnak” – hirdetik. A szlogen a tanulás folyamatára utal – válaszolta a HVG kérdésére Balogh, hozzátéve, náluk kétfajta tanórával találkoznak a tanulók: a relaxációs, pihentető állapotban történő órát másnap vagy harmadnap személyre szabott, egyéni kontakt óra követi, ahol az előző alkalommal „betáplált” tananyagot dolgozzák fel és mélyítik el a tanárral közösen. A tanuló pedig úgy tanul meg angolul, németül, franciául vagy olaszul, hogy azt nem tudatos tanulásként, magolásként éli meg, hanem élményként – magyarázta a tulajdonos.
© sxc.hu |
A tanárok többsége azonban szkeptikus. A HVG által megkérdezett nyelvoktatók abban egyetértettek, hogy a tanulók jelentős része pontosan úgy tanulja az iskolában az angolt, ahogy annak idején szüleik az oroszt. Más-más megközelítésből, de a nyelviskolák többsége azért ennél valamivel több energiabefektetést vár el a hallgatóktól.
Kutatások igazolják, hogy akkor a leghatékonyabb a tanulás, ha az órán a diák nemcsak hallgat és néz, hanem aktívan részt is vesz az órai munkában – mondta a HVG-nek Pásztor Eszter, az Érden működő Amerikai Nyelvi és Kulturális Intézet oktatási igazgatója. Az érdi intézetben egyébként meglehetősen triviális a cél: az, hogy az ember ki tudja fejezni, amit akar. Az Active Learning lényege, hogy a mondanivaló nyelvtani tökéletessége nem annyira fontos, mint az üzenet – Pásztor szerint a modern módszertanban a tanár szerepe is megváltozott, jelentősen lecsökkent az az idő, amit a tábla előtt állva a nyelvtani szabályok magyarázatával tölt el. Náluk a tanárok nem üldözik a diákok hibáit, a céljuk inkább az, hogy azokra inkább maguk találjanak rá a nyelvhasználat során. Pásztor szerint a kommunikatív tanítási mód az első egy-két évben rengeteg erőfeszítést kíván a tanártól, de ha már megvannak a feladatok, nemcsak az órákra való felkészülés lesz könnyebb, de a teremben is sokkal jobb lesz a hangulat.
Az első budapesti nyelviskoláját még 1905-ben megnyitó Berlitz felfogása szerint az anyanyelvűség a döntő. „Nem pazaroljuk az időt a fordításra” – mondta a HVG-nek Hoór Krisztina igazgató. A Berlitz-iskolákban a világon mindenhol a célnyelven, anyanyelvi vagy anyanyelvi szintű tanárokkal oktatnak, akiket előtte tréningen készítenek fel a Berlitz-módszerre. Itt is azt hangsúlyozták, hogy a nyelvet nem táblázatokból, magolással tanítják, hanem alkalmazás közben. A sikerhez itt is kommunikáción keresztül vezet az út: fele-fele arányban beszélnek az órán a diákok és a tanárok, s mindezt legfeljebb hétfős csoportban. A Berlitzben állítólag a diák diktálja a tempót.
„A tanár a kulcs, nem a módszer” – mondta a HVG-nek Löffler Marianne felnőttképzési szakértő, aki szerint a régi módszerekkel is megtanultak emberek idegen nyelveket. Különleges titkot ő sem árul el: véleménye szerint a jó nyelvtanár következetes, jól tudja az adott nyelvet, képes motiválni a diákokat, akiket megdicsér, de követel is tőlük.
Az elektronikus oktatás, vagyis az e-learning kísérletéig már jó néhány nyelviskola eljutott, de az online módszer még egyáltalán nem jelent konkurenciát a hagyományos nyelviskoláknak. Az e-learning azokra jelent majd veszélyt, amelyek nem akarnak újítani, a többieket viszont erősíteni fogja – véli Pásztor.
A Dover nyelvi centrumban például már 2007 óta dolgoznak az e-learning program kidolgozásán. „Nem jobb, mint egy hagyományos óra, ami viszont sokaknak pénz vagy idő hiányában nem érhető el” – mondta a HVG-nek Dohár Péter, a Dover nyelviskola alapító tulajdonosa, a Kis angol nyelvtan szerzője. Az internet segítségével viszont bármelyik faluban lehet valakinek új-zélandi tanára egy virtuális tanteremben. Ráadásul igen kedvező áron, óránként körülbelül 22 forintért. A Dover online módszertanát egy amerikai programozó vezette négyfős csapat írta, csaknem két évig, tartalommal pedig angolok töltötték fel. A lehetőségek azonban egyelőre korlátozottak, még nem biztosítanak 24 órás elérhetőséget, és pillanatnyilag csupán egy harminc fejezetből álló angol középhaladó tananyag érhető el. „De megoldjuk, ha lesz rá igény” – ígérte Dohár, hozzátéve, most, hogy a szoftver kész, a határ a csillagos ég; mostantól a nyelvtanítás mellett a fodrászat vagy a villástargonca-kezelés fortélyainak a távoktatásába is belevághatnak.