A vezetőn múlik a deviáns személy sorsa. A szakember szerint azonban akármekkora koponyáról is van szó, nem szabad egy ember miatt az egész társaságot büntetni.

Az emberek azért csatlakoznak a csoporthoz, mert minden hátránya ellenére jobb perspektíva, mint egyénileg cselekedni - áll Bakacsi Gyula Szervezeti magatartás és vezetés című könyvében. A Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Szervezeti Magatartás Tanszékének egyetemi docense azt írja, hogy számos előnnyel jár a csoport létrehozása egy szervezeten belül. Az egyén számára azért jó csoporthoz tartozni, mert általa magabiztosabbnak érzi magát, státuszt kölcsönöz és biztosítja tagjai számára azt az alapvető emberi szükségletet, hogy kialakítsanak társas kapcsolatokat, tartozzanak valahová. A csoporttagok kölcsönösen segítik egymást, amely a szerző szerint egyike a legfontosabb erőforrásásoknak. Bakacsi Gyula kiemeli: a szervezeti célok gyakran csak különböző ismeretek, tehetségek együttesével, mozgósításával érhető el, de igaz az is, hogy az egyén személyes céljainak megvalósítása a csoport által érhető el.

A szervezet szempontjából pedig azért nagyon fontos a csoport, mert általa több információhoz jut. Hiszen ahogy Mérei Ferenc, pedagógus, pszichológus szakember is megállapította: a csoport mindig több, mint az egyének összessége.

Bakacsi szerint ráadásul a csoport által többoldalú probléma-megközelítés valósítható meg és biztosan célt ér a döntési utasítás. Az egyszemélyes döntésekkel ugyanis együtt jár az a bizonyos kommunikációs csapda, hogy "a megértett és nem a meghozott döntést hatják végre." A közös csoportos problémamegoldás biztosítéka annak, hogy valamennyi csoporttag érti a problémát, a megoldást és a döntést is. A közösen hozott döntéseknek sajnos nemcsak előnyei, hátrányai is vannak a szervezet számára. A sikertelen eredmény esetén ugyanis nincs kit felelősségre vonni. De az is előfordulhat, hogy a tagok közötti konfliktus elnyomja a problémamegoldást.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A teljes cikket itt olvashatja.