Az elmúlt évben a jelentkezők számának folyamatos csökkenése elsősorban a nappali osztatlan (ötéves)  képzést érintette, az egyéb képzési formák és munkarendek (tagozatok) tekintetében a szak folyamatosan őrizte és őrzi kiemelkedő népszerűségét. Idén azonban több év után először nőtt, ráadásul az átlagot érdemben meghaladó mértékben (35,2 százalékkal) a nappali képzést első helyen megjelölők száma a szakon. 

Idén a tavalyinál 700-zal többen jelentkeztek jogász szakra. Az összesített listán így 2009-ben a 6. leggyakoribb továbbtanulási célnak számít, a kevés, ám népszerű egységes, osztatlan képzéses szakok közül pedig a legkeresettebb. A jogász szakra beadott jelentkezések esetében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dominanciája egyértelmű: a nappali képzés jelentkezőinek 40 százaléka jelölte meg első helyen ezt az intézményt. A hazai jogászképzés másik három nagy intézménye - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem - megközelítőleg azonos (13-11 százalékos) arányban osztozik a jelentkezőkön. A többi jelentkező kisebb intézményekbe szeretne bejutni.
 
A jogászképzés sem különbözik a felsőoktatási szakok nagy többségétől abban, hogy túlnyomóan a frissen érettségizettek számára jelent képzési célt. E szempontból a szak a többi képzésen tapasztalt arányt mutatja: jelentkezőinek 35,6 százaléka végzett középiskolában idén vagy egy éve. A következő korcsoport - a 20-22 évesek - azonban már 10 százalékkal alulreprezentáltak a jogász szakra jelentkezők körében, összevetve az összjelentkezői adatokkal. A jogászképzés a lányoknál népszerűbb, mint a fiúknál, a felvételizők majd kétharmada nő. 
 
A jelentkezők középiskolai hátterét és nyelvismeretét elemezve azt találták a szakemberek, hogy a jogász szak választásához az átlagosnál magasabb előképzettségi mutatók társultak. Ez - írták - összefügg a szak hagyományosan magas társadalmi presztízsével (hasonlóan például az orvosképzéshez), de szerepet játszhat benne az is, hogy a képzés nagy népszerűségéből adódóan komoly verseny van a jelentkezők között, különösen a nevesebb intézményekben.
  
Az érettségit adó középiskola típusát tekintve a 70 százalékos gimnáziumi végzettségi arány a többi szak 57 százalékos átlagához viszonyítva kifejezetten magas aránynak számít. A jelentkezők kétharmada az első helyen államilag támogatott helyekre pályázik, egyharmaduk azonban vállalná, hogy költségtérítést fizet. Az egyéb szakokkal összevetve a viszonylag magas költségtérítéses képzési arányt részben magyarázhatja, hogy általános népszerűsége mellett a jogász szak a kevésbé költséges képzések közé tartozik - olvasható az elemzésben.