A cégek vezetőinek és munkatársainak kapcsolati hálója eddig is komoly szerepet töltött be a munkaerő toborzásban, hiszen a személyes ismertség előismeretet biztosított a jelölt alkalmasságát illetően. Az online közösségi oldalak elterjedésével azonban a lehetőségek tovább bővültek, hiszen jóval nagyobb körből, egy mindenki számára hozzáférhető adatbázisból lehet meríteni. Emellett a potenciális jelöltről a korábbiaknál még több információt nyerhet a cég a jelölt adatlapja és az oldalon fellelhető ismerősein keresztül. Ráadásul ez a módszer szinte nem kerül semmibe, ami a gazdasági válság közepette fontos szempont a cégek számára.

A Jobvite eredményei szerint a cégek több mint kétharmada használja a közösségi oldalakat munkaerő-toborzásra, sőt a cégek 80 százaléka azt tervezi, hogy a jövőben még inkább a közösségi oldalakra fog támaszkodni, amikor munkaerőt keres. A legnépszerűbb toborzási céllal használt oldalnak jelenleg a LinkedIn számít, amit a Facebook és Twitter követ – írja az earthtimes.org.

© sxc.hu

A cégek eddigi tapasztalatai alapján a közösségi oldalakról toborzás nem csak gyors és költséghatékony, hanem igen eredményes is. A próbálkozások kétharmadát ugyanis siker koronázta.

Kapcsolati tőke Magyarországon

Kelet Európa kapcsolat érzékeny kultúrája eleve táptalaja minden olyan megoldásnak, amely a személy körül fonódó kapcsolatrendszerre alapoz. Mindez annál is „természetesebb” a munkaerőpiac esetében, amennyiben a munkaadó és a munkavállaló érdeke a kapcsolatokra alapozott keresés használatára legalább annyira egybeesik, mint a korrupció esetében. A munkaadónak ez olcsó, felelősségmentes, kezesség által olajozott, a munkavállalónak ugyanakkor a mindennapi élete része, biztonságot ad neki – elemzi a helyzetet Sik Endre, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára.

Sik szerint a kapcsolati tőke a jövőben egyre jobban felértékelődik. Részben, mert szaporodnak azok az intézmények, amelyek a kapcsolati tőkét tőkeként alkalmazzák, részben mert a kommodifikáció általános térhódítása és a kapcsolatérzékenység kultúrájának terjedése alkalmas közege az „új tőkék” felértékelődésének. Az elsőre példa a direct marketing térhódítása, az informális pénzforgalmi ügyletek növekvő népszerűsége, a „social marketing”-nek nevezett „tudomány” megjelenése. Az utóbbira példa olyan korábban áruként elképzelhetetlen cikkek áruvá válása, mint az állampolgárság (lásd az olimpiaiaranyérem-esélyesek migrációját), illetve a korrupció, és ide tartozik a kapcsolatokra alapozó emberierőforrás-menedzsment kultúrájának terjedése is.

Forrás: ELTE TáTK hírlevél