2009. február. 06. 17:53 MTI Utolsó frissítés: 2009. február. 06. 17:56 Karrier

A pedagógusok harmada túlterhelt

A pedagógusok saját becslésük alapján hetente átlagosan 31 órát töltenek az iskola épületében, az intézmények 80 százalékában normál terhelésnek vannak kitéve, s a tanárok 40 százaléka önként vállalt túlmunkát - ez derül ki abból a felmérésből, amelynek összegzését csütörtök este tette közzé honlapján az oktatási tárca.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére a Tárki-Tudok Tudásmenedzsment által tavaly ősszel elvégzett reprezentatív kutatás során 108 intézmény 3285 pedagógusát kérdezték meg.
  
A felmérés szerint az iskolában eltöltött átlagosan 31 órában már benne foglaltatnak - a pedagógusok kötelező órái mellett - a külön óradíjjal fizetett túlórák is. Ugyanakkor az óraterhelés meglehetősen nagy szóródás mutatott. A megkérdezettek mintegy 10 százaléka a heti kötelező óraszámnál lényegesen kisebb terhelésről számolt be, minden második pedagógus heti 22-24 óráról. A válaszadók 30 százaléka viszont ennél lényegesen magasabb óraterhelést jelentett, az ő heti óraszámuk több mint 20 százalékkal meghaladja a központilag előírtat.
 
A pedagógusok 40 százaléka számolt be arról, hogy önként vállal túlórát, 30 százalékuk pedig úgy nyilatkozott: a munkáltatója is előírt számára túlmunkát. 
 
Az igazgatók tapasztalatai szerint a pedagógusok harmada csak a minimálisan szükséges időt tölti az iskola épületében, 50 százalékuk azonban az adminisztrációs feladatokat is rendre az iskola épületében végzi. A közoktatási intézmények elsöprő többségében nincs szabályozva, hogy a pedagógusok mennyi időt kötelesek az iskola épületében tölteni.
 
A kutatás rámutatott arra is, hogy az iskolák 80 százalékában átlagosan normál terhelésnek vannak kitéve a tanárok, de ezen intézmények több mint felében jelentős iskolán belüli különbségek tapasztalhatók a munkaterhek elosztásában. A szakiskolákban - részben a munkaerőhiány miatt - átlagon felüli a tanárok leterheltsége, ezért ezekben az intézményekben jut a legkevesebb figyelem egy tanulóra, miközben szociális hátterük miatt az ide járók igénylik a legtöbb odafigyelést.  
 
Minden ötödik intézmény vezetője arról számolt be, hogy az iskolájában van betöltetlen pedagógus álláshely, ugyanakkor nagyon ritka az óraadók alkalmazása. Ezek az adatok nemcsak pedagógushiányra hívják fel a figyelmet, hanem arra is, hogy sok esetben nem találkozik a munkaerő-kereslet és a kínálat.
 
A kutatás szerint a közoktatásban dolgozó pedagógusok 85 százalékának egyetlen munkahelye az az iskola, ahol főállásban alkalmazzák. A pedagógusok által iskolán kívüli munkavégzéssel, az órákra való felkészüléssel és dolgozatjavítással töltött idő akár 10 óra is lehet hetente. Ezt túlnyomórészt otthon végzik. Az otthoni munkaidővel a pedagógus szabadon gazdálkodik, azt nem kell nyilvántartani. 
 
Minél fiatalabb egy pedagógus, annál kisebb valószínűséggel megy be órát látogatni valamelyik kollégájához, illetve annál kisebb a valószínűsége annak, hogy részt vesz valamilyen szakmai szervezet, egyesület munkájában. 
 
Az igazgatók háromnegyede szerint az iskolán belüli munkaidő-terhelési problémák leghatékonyabb megoldása, ha a többet és jobban dolgozó pedagógusok többletteljesítményét anyagilag honorálják.
  
Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára a felmérést értékelve az MTI-nek csütörtökön azt mondta: a pedagógusok munkaterhelése "átlagosan rendben van, lényegében belefér a 40 órás munkahétbe". Az iskolai munkarend ugyanakkor sok szempontból másfajta szabályozást kíván. A felmérés azt mutatja, hogy a pedagógusoknak annyival van több munkaterhük a 40 óránál, amennyit saját maguk vállalnak fizetett túlóraként - tette hozzá. 
 
Arató Gergely szerint arra ugyanakkor szükség van, hogy részben kiegyenlítődjenek a munkaterhek, ami alapvetően intézményvezetői feladat.

hvg360 Medvegy Gábor 2024. november. 30. 15:00

Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak

Harcolhattak volna robotzsaruval Horthy Miklós merénylői ellen száz évvel ezelőtt? A válasz meglepő módon majdnem igen, de ez még semmi. Az 1924 novemberében megjelent lapok meghökkentő híreiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a vasútra mindig lehetett panaszkodni, a parlamenti zsidózás pedig nem sértett illemet akkoriban. A templomba járó nők kivágott, áttetsző ruhái ellenben igen.