Legutóbb április közepén döntött a kormány a felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését célzó, kétfordulós európai uniós pályázatról. Akkor a győri Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főis­kola, a Dunaújvárosi Főiskola, valamint a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola részesült – feltételesen – a szétosztott mintegy 29 milliárd forintnyi támogatásból - áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közleményében.

Bábolna, Baja, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Mosonmagyaróvár, Szarvas, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg az, ahol felsőoktatási intézményekben megkezdődhet a projektfejlesztés, a megvalósításhoz – és a második pályázati for­dulóhoz – szükséges dokumentációk, tanulmányok és tervek összeállítása. Ha ezek a fej­lesztési elképzelések a második pályázati fordulóban is sikerrel szerepelnek, össze­sen 26,6 milliárd forint értékben indulhatnak el ténylegesen is a beruházások az ország hét egyetemén illetve főiskoláján.

A Debreceni Egyetemen többek között egy Interregionális Műszaki-Agrár Szaktanácsa­dási és Továbbképzési Központ létrehozásának, az informatikai kar új épületének, az „elméleti négyszög” rekonstrukciójának, valamint a villamos-, anyag-, vegyész- és bio­mérnök-képzéshez kapcsolódó laboratóriumok felújításának előkészítése kezdődhet el, 4,9 milliárd forint európai uniós támogatás reményében.

Ezúttal a legtöbb uniós támogatásra a Szegedi Tudo­mányegyetem számíthat, a Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájá­nak fej­lesztésére. Ha a pályázatuk a második fordulóban is sikerrel szerepel, úgy több mint 6,4 milliárd forintot fordíthatnak majd többek között a Szegedi Tudományegyetem, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola és a bajai Eötvös József Főiskola műszaki és természet­tudományos képzési portfoliójának megújítására.

Csaknem 5 milliárd forint európai uniós támogatás reményében kezdhetik el a Nyugat-magyarországi Egyetemen a „Zöld Egyetem” programhoz kapcsolódó beruházá­sok elő­készítését.

Jelentős fejlesztésekre készül a Pannon Egyetem is – az ő pályázatukra 4,3 milliárd forint európai uniós támogatást ítélt meg feltételesen a kormány. Ha a második pályázati fordulóban is sikerrel szerepelnek, úgy a veszprémi campuson egy oktató- és kutatóközpontot, egy hallgatói szolgáltató központot, egy technológiai kísérleti központot és egy kutató-fejlesztő központot építhetnek, összesen csaknem 6100 négyzetméteren.

Modern, szolgáltató és kutató egyetem kialakítására törekszik a Kaposvári Egye­tem – pályázatukat 2,9 milliárd forinttal támogatta feltételesen a kormány. Eredmé­nyes második forduló esetén elsősorban az agrár- és élelmiszeriparhoz kapcso­lódva fejlesztenék az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásait.

Több mint 2,4 milliárd forintos beruházást készítenek elő a Kecskeméti Főiskolán, az intézmény műszaki és természet­tudományos tudásbázis-infrastruktúrájának fejlesztésére.

Csaknem 600 millió forintos európai uniós támogatással karrá fejlesztené zalaegerszegi felsőoktatási intézményét a Budapesti Gazdasági Főiskola. Ha a második fordulóban is sikerrel járnak, barnamezős beruházással és jelentős információs technológiai fejlesztésekkel egy infocentrumot alakíthatnak ki Zalaegerszegen.

A 2004-2006 közötti időszakra szóló első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében korábban már 19 intézmény nyert 13,7 milliárd forintos támogatást a korszerű képzési és oktatási körülmények megteremtésére. Az uniós források segítségével 2004-2008 között összesen közel 70 milliárd forint áll rendelkezésre a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának javítására.