A Brüsszelnek 2005 decemberében elküldött foglalkoztatási akcióprogramban még 2010-re 63 százalékos foglalkoztatási rátát kívánt elérni Magyarország, de 2006-ban a konvergencia program alapján felülvizsgált terv ezt  58,7 százalékra csökkentette. A KSH adatai szerint a ráta a 2004-es 56,8 százalékról 2005-ben 56,9 százalékra, 2006-ban 57,3 százalékra javult. A legutóbbi, a múlt év szeptember-novemberi időszakra vonatkozó adat szerint is 57,3 százalék volt a ráta. Az európai uniós országok átlagában 2010-re a 70 százalékos foglalkoztatási ráta elérése a cél. A ráta azt fejezi ki, hogy a munkaképes korúak milyen aránya foglalkoztatott. 

Adler Judit a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetőjének véleménye szerint nem valószínű, hogy 2010-re Magyarország eléri az 58,7 százalékos foglalkoztatási rátát. Az intézet elemzései szerint 2010-ig a foglalkoztatottak számának csak szerény növekedésére lehet számítani, a foglalkoztatási színvonal három év alatt összességében 1 százalékkal emelkedik. Az üzleti szféra egyes ágazataiban, így az építőiparban, a szolgáltatások terén a foglalkoztatás javulhat, de az államigazgatásban és az oktatásban - a reformokkal és a kiigazítással összefüggésben - mérséklődik.

A munkaerő-kereslet igen lassú erősödésével együtt jelentkezik továbbra is a látszólagos mennyiségi munkaerő túlkínálat.  Ez a mennyiségi túlkínálat túlnyomó része olyan munkavállalási korú inaktívakból áll, akik alacsony végzettségűek, szakképzetlenek, depressziós földrajzi térségekben élnek, így nem vagy csak nehezen jelentenek mobilizálható munkaerőt az elsődleges munkaerőpiacnak. A magasabb GDP nagyobb teret engedhet viszont a másodlagos munkaerőpiac finanszírozására, ezáltal  nagyobb létszámban tudnak bekerülni a legális munkaerőpiacra az onnan kiszoruló társadalmi csoportok.

A GKI kutatásvezetője szerint vagy az infrastruktúrát és a foglalkoztatási lehetőségeket kellene elvinni a hátrányos helyzetű területekre, vagy a népesség mobilitását kellene lehetővé tenni érdemi állami szerepvállalással. Ennek együttes alkalmazásához sokkal inkább a politikai-társadalmi elszántság hiányzik, mint az anyagi erőforrás.

Igen alacsony például alapfokú végzettséggel, szakmával nem rendelkezők foglalkoztatási szintje, ez összefügg a romák foglalkoztatásával is. A romák nagyobb arányú foglalkoztatása viszont csak részben iskolázottsági kérdés, a kölcsönös előítéletek mérséklése legalább olyan fontos lenne, mint a képzés.

Az intézet kutatásvezetője felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a munkaerőpiacra belépő ifjúsági korosztályok létszáma a következő években csökken, viszont képzettségi színvonaluk erőteljesen javul. Ennek is kiszorító hatása lesz az alacsonyabban képzettekre.

Az Európai Unió által támogatott programok eredményeként képzettebb és jobban alkalmazkodó munkavállalási korú népesség áll majd a gazdaság rendelkezésére. Ugyanakkor továbbra sincs teljes összhang a képzés és a munkaerőpiaci igények között. A szereplőknek eredményesebben kellene együttműködni ennek érdekében - jegyezte meg Adler Judit. 

Hárs Ágnes a Kopint-Tárki kutatója szerint a magyarországi foglalkoztatás szint alacsony és minden erőfeszítés ellenére alig emelkedik. Közben a munkanélküliség lassuló ütemben nő, az aktivitási ráta növekedése pedig lényegében együtt mozog a munkanélküliség alakulásával.

A gazdasági növekedés elmaradása a kutató szerint akadályozza a foglalkoztatás növekedését, de felhívta a figyelmet a strukturális feszültségekre is amelyek alapvetően befolyásolják az alacsony foglalkoztatási szintet. Európai összehasonlításban nem alacsony a foglalkoztatás Magyarországon a magasabban képzett népesség körében, az alacsonyan iskolázottak és a szakképzetlenek viszonylatában azonban minden ösztönzés ellenére nehéz a foglalkoztatottságot növelni. 

Az alapképzésben és a szakképzésben tervezett változások javíthatnak ezen a helyzeten, de rövid távon alapvetően nem emelik a foglalkoztatási szintet. A regionális különbségek is jelentősek. A fejlettebb központi és nyugat-magyarországi régiókban a foglalkoztatási ráta magasabb, az elmaradottabb régiók foglalkoztatási helyzete és a munkaerő szerkezete pedig kedvezőtlenebb.