Mi a gond a magyar munkaerőpiacon?
Magyarországon nem a magas munkanélküliség, hanem a nagymértékű inaktivitás a gond - mondta Tóth László a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója a Munkaügyi tanácsok országos konferenciáján tartott előadásában.
A 15 és 64 év közötti korú népességből 2,5 millió ember inaktív. Ha azok, aki például nyugdíj vagy tanulás mellett vállalnak munkát, ezt bejelentenék, a foglalkoztatási ráta 62 százalék lenne, nem pedig 57 százalék - vélte Tóth László.. Ezt a félmilliósra becsülhető kört nem lesz egyszerű felderíteni - tette hozzá.
Tóth László komoly problémának nevezte, hogy elfogy a fiatal munkaerő. A diplomások nagy része későn, 30 éves korában lép a munkaerőpiacra, ráadásul közülük sokan valamelyik európai uniós tagországban keresik a boldogulás útját. A főigazgató szerint több százezer ilyen fiatal lehet.
Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseiről, valamint a társadalmi érdekegyeztetés fontosságáról beszélt. A szakpolitikus elmondta: a hazai foglalkoztatási rátával az unió tagállamai között a hátulról a harmadik helyen állunk. A munkanélküliségi mutatók viszont megfelelnek az uniós átlagnak - jegyezte meg.
Csizmár Gábor szólt arról is, hogy a 2013-ig rendelkezésre álló uniós források az aktív foglalkoztatáspolitika pénzügyi hátterét nagyságrendekkel növelik. Eddig például a munkaerő-piaci alapból csupán 50-60 milliárdot tudtak ilyen célokra fordítani, most azonban 100 milliárdokban lesz mérhető a változás. Csizmár Gábor szerint ez mindenképpen erőteljes bővülést hoz a munkaerőpiacon.
Az államtitkár hangsúlyozta: folyamatosan bővülő magyar munkaerőpiacról és foglalkoztatásról beszélhetünk. A bővülés tempója azonban senkit nem elégít ki, nagyobb dinamikára lenne szükség. Ehhez az kell, hogy tisztuljon a magyar munkaerőpiac, prosperáljon a gazdaság, és a kormány is aktív foglalkoztatáspolitikát folytasson.
S végül a leghátrányosabb társadalmi csoportokat külön támogatni kell, hiszen ha a roma lakosság és a megváltozott munkaképességűek körében elérnénk a 30 százalékos foglalkoztatási rátát a mostani 10-12 százalék helyett, teljesen belesimulnánk az uniós átlagba. A szaktárca államtitkára a súlyos problémák közé sorolta az 55-64 év közti férfiak foglalkoztatását is.