Építenek rá. Balesetveszélyes terület © Horváth Szabolcs

Belehalt sérüléseibe az az 53 éves férfi, aki hétfőn szenvedett balesetet egy miskolci cég telephelyén, mikor munka közben rábillent egy mázsás alkatrész. A munkások távirányítós, csörlős emelőszerkezettel dolgoztak, amelyből – egyelőre tisztázatlan okokból – kiesett a tartócsavar, és a földre zuhanó szerkezet szinte agyonnyomta a férfit, aki két nappal később a kórházban életét vesztette.

A megyei rendőrkapitányság szóvivője, Egyedné Novodonszki Éva a hvg.hu-nak megerősítette, hogy a rendőrség munkaügyi felügyelő bevonásával, közigazgatási eljárás keretében vizsgálja az üzemi balesetet, ám arra a kérdésre, hogy a cég betartotta-e a munkavédelmi előírásokat, és kit terhel a felelősség a munkás haláláért, csak a vizsgálat után kapunk választ.

Az EU legtöbb tagállamához hasonlóan hazánkban is egyre kevesebb a munkabaleset, két évtized alatt a bejelentett esetek száma negyedére (80 ezerről körülbelül 23 ezerre) csökkent. Ennél viszont lényegesen több sérülés történik, amelyekről nem sokat hallunk, mert azok a cégvezetők, akik feketemunkásokat foglalkoztatnak,  gondosan elsikálják a történéseket.

A ’mobbing’-jelenség, más néven munkahelyi pszichoterror széles körben elterjedt, ám kevés vállalatvezető ismeri fel/el, még kevesebben tesznek ellene. Előfordul, hogy a munkahelyi erőszakos cselekményeket egyszerű munkahelyi balesetnek tüntetik fel, hiszen az áldozat ilyenkor is a munkavállaló, más kérdés, hogy önhibáján kívül esik áldozatul kollégája brutalitásának. „Tavaly az egyik állami vállalatnál – ahol ráadásul még esélyegyenlőségi terv is van - egy férfi hosszú ideje zaklatta kolléganőjét, aztán teljesen váratlanul, míg a hölgy az ebédlőben sorban állt, odalépett hozzá, és leütötte” – meséli Spronz Júlia, a Habeas Corpus Munkacsoport jogsegélyszolgálatának munkatársa. Az ügyben nem indult belső vizsgálat, inkább eltussolták.

„Míg a munkahelyi baleset egyszeri, nem várt esemény, addig a ’mobbing’ hosszú folyamat, amelynek megvan a célja és értelme – a kiszemelt kolléga ellehetetlenítése –, és csak az elkövető lelki- és idegállapotától függ, hogy tettlegességig fajul-e" - mutat rá a két jelenség közötti döntő különbségre az ügyvédnő. „Ha rosszul sül el a szivatás, még munkahelyi baleset is lehet belőle” – hívja fel a problémára a figyelmet Spronz Júlia.

Magasból a mélybe © sxc.hu

A munkahelyi stressz a 'mobbing'-jelenség egyik kiváltó oka - az egyenlőtlen hatalmi viszonyok és a kontroll megszerzése mellett. „A munkavállaló sok esetben kiszolgáltatott: félti munkahelyét, meg van félemlítve. Ilyen helyzetben védtelen a szociális stresszel, vagyis az erőszakkal szemben, és ezt érezhetően megsínyli, könnyű prédává válik a piszkálódó számára" - tárja fel a baleseteket is kiváltó lelki tényezők összefüggését Plette Richárd munkapszichológus.

„A dolgozót érő stresszhatás nem feltétlenül erőszakos cselekményekben ölt testet. Sokkal gyakoribb, hogy a feszített munkatempó, a rengeteg túlóra, túlhajszoltság oda vezet, hogy egy pillanatra kihagy a dolgozó figyelme, és máris megtörténik a baj” – mondja Kovácsné Balázs Edit, a minőségbiztosítással foglalkozó Vincotte cég munkabiztonsági szakembere. Tapasztalatai szerint a legtöbb munkabaleset hétfőn, illetve hétvégén történik, pontosan a feszített tempó miatt. Az emberi figyelmetlenségen kívül – ami döntő tényező – azonban számos oka lehet annak, miért hal szörnyet valaki munka közben.

A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a munkáltatók és munkavállalók sok esetben félvállról veszik a munkavédelmi előírásokat. Az alapvető elővigyázatosság, mint az egyéni védőeszközök (munkaruha) biztosítása és használta, a munkagépek műszaki állapotának folyamatos ellenőrzése, a biztonságos munkaterület kialakítása (védőkorlátok, állványok szakszerű felállítása) csökkenthetné a balesetek halálos áldozatainak számát. Erre persze mondhatják - olykor mondják is - a cégvezetők, hogy túl nagy költséggel jár, ám egy esetleges személyi sérülés nem csak anyagi károkat okozhat a vállalatnak.

Kovácsné Balázs Edit bízik a munkavédelmi oktatás jótékony hatásában. Jóllehet optimizmusát alátámasztja a javuló tendencia - egyre több cég tartja be a munkavédelmi előírásokat -, ám valószínű, hogy sokkal inkább a fokozódó munkavédelmi ellenőrzések, kíméletlenül kiszabott bírságok hatnak riasztóan a vállalatvezetőkre. Ráadásul egyes szakterületeken, például az építőiparban, éppen az átlagosnál több veszélyforrás miatt nemcsak az Országos  Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség és a Rendőrség vizsgálódik, hanem az ÁNTSZ is, sőt, esetenként a Vámhatóság is „beszáll”.

A munkavédelmi ellenőrzések  - a munkáltatóknál és alvállalkozóiknál is - szigorú szabályok szerint zajlanak, ezeknek köszönhetően az alapvető hiányosságokon kívül olyan szabálytalanságokra is fény derül, mint például a nem létező munkavállalási engedély, vagy az elsumákolt orvosi alkalmassági vizsgálat. „Volt olyan esetünk, amikor egy építési területen leállítottuk a munkát, mert több munkásnak nem volt igazolása arról, hogy átestek a szükséges orvosi vizsgálatokon. A munkáltató még aznap délelőtt kirendelte a foglalkozás-egészségügyes orvost, aki megvizsgálta a dolgozókat, és kiállította a hiányzó dokumentumokat. Ebből is látszik, hogy rövid idő alatt pótolhatók a hiányosságok" – hangsúlyozza a szakember.

Mindemellett minden szakterületen elengedhetetlen a kockázatértékelés: hogy pontosan meg legyen határozva, milyen fizikai, pszichológiai tényezőknek kell megfelelniük a dolgozóknak, és munkájuk során mely környezeti ártalmaknak lesznek kitéve. Nem elhanyagolható feltétel az sem, hogy megvan-e a szükséges szakképesítésük, valamint képességeik alkalmassá teszik-e őket a munkavégzésre. Tavaly egy segédmunkás haletetés közben vízbe esett, mikor csónakja elsüllyedt. Nem tudott kiúszni a partra, holttestét búvárok emelték ki a tóból. A vizsgálat még nem zárult le, továbbra is kérdéses, hogy a munkáltatót terheli a felelősség vagy a munkavállaló hibázott, és ha igen, hol.

A Munkaügyi Felügyelőség szakemberei 2005-ban majdnem minden munkáltatónál találtak kisebb hiányosságokat. Tavaly 46 szabálysértési határozat született, és több mint egymillió forintnyi bírságot szabtak ki. A munkavédelmi bírsághatározatok száma 87 volt, míg a kiszabott bírság összege 56 és fél millió forintra rúgott.

Nehezen megoldható, hogy az alkalmazottakat semmilyen káros behatás, környezeti ártalom ne érje munkavégzés közben, ám az a tapasztalat, hogy a balesetmentes környezet kialakításához gyökeres szemléletváltozásra lenne szükség, ugyanis még mindig akadnak munkaadók, akik a „megörökölt” munkavédelmi előírásokat akarják betartani, illetve betartatni, de ez manapság már nem működik” – hangsúlyozza Kovácsné Balázs Edit.

Az előző évekhez képest 2006-ban volt a legalacsonyabb a halálos munkahelyi balesetek száma, ám ha figyelembe vesszük, hogy 2005-ben a 23 971 bejelentett munkabalesetből „csak” 125 végződött a munkavállaló halálával, tavaly pedig 22 685 balesetes közül 123 vesztette életét, rögtön kiderül, hogy a két évvel ezelőtti adatok kedvezőbbek. Míg tavaly minden 185. baleset végződött halállal, addig 2005-ben csak minden 191. eset ért tragikus véget.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatása szerint a legtöbb halálos baleset az építőiparban, a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás területén, valamint a szárazföldi, csővezetés szállítás területén történik. Ez utóbbi esetek javát a halálos kimenetelű közlekedési balesetek adják. Veszélyes még a fémfeldolgozási termékek gyártása, valamint a kis- és nagykereskedelem. A statisztika szerint a legkevésbé veszélyeztett munkavállalók közé tartoznak a bányászok, a vízi és légi szállítással foglalkozók, valamint azok, akik kiadói, nyomdai tevékenységet végeznek, illetve kutatással, fejlesztéssel foglalkoznak.