Újra dolgozhatnak a végkielégítéssel elbocsátottak
Az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette egy nyári kormányrendelet azon részét, amely befizetésre kötelezte azokat a költségvetési szerveket, amelyek más költségvetési szervtől végkielégítéssel elbocsátott alkalmazottat vesznek fel, a munkaviszonya megszűntését követő egy éven belül. A határozat a Magyar Közlönyben jelent meg.
A kormányrendelet a költségvetés tartalékából - igénylés alapján - egyszeri hozzájárulást nyújtott a költségvetési szerveknek az elbocsátott alkalmazottak végkielégítéséhez. Az ilyen kifizetéseknek a feladatok változásával, a szervezetek és a feladatellátás korszerűsítésével és ésszerűsítésével megvalósuló, a központi költségvetés számára tényleges kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentéshez kellett kapcsolódnia.
A feltételek között szerepelt: „Ha a költségvetési szerv más - a költségvetési fejezeten belüli vagy azon kívüli - költségvetési szervnél megvalósított létszámcsökkentés következtében végkielégítéssel elbocsátott személyt foglalkoztat (újrafoglalkoztatás) az érintett munkavállaló munkaviszonyának megszüntetéstől számított egy éven belül, az újrafoglalkoztatott munkavállaló által felvett végkielégítés járulékokkal együtt számított összegét be kell fizetnie.”
Ezt a rendelkezést helyezte november 24-ével hatályon kívül az Alkotmánybíróság.
A határozat megállapítja, hogy nincs olyan törvénybe foglalt szabály, amely tiltaná a végkielégítéssel elbocsátott munkavállaló költségvetési szervnél való elhelyezkedését. A rendelkezés nem alkalmas arra sem, hogy a létszámcsökkentés hatását tartóssá tegye, mivel a befizetés vállalásával elbocsátott személy is felvehető, aki viszont kívül esik e körön, befizetés nélkül is alkalmazható költségvetési szervnél.
A befizetési kötelezettséget ésszerűen indokolhatná az, ha akár a költségvetési szerv, akár az érintett munkavállaló a végkielégítést - mint jogintézményt - igazolhatóan visszaélésszerűen alkalmazná. A joggal való visszaélés ugyanis tilos. A kormány rendeletéből azonban nem vonható le olyan következtetés, hogy a befizetési kötelezettséget abban a körben kell alkalmazni, amelyben joggal való visszaélésre lehet következtetni.
A költségvetési szervnél újonnan foglalkoztatottak körében tett megkülönböztetésnek (tárgyilagos mérlegelés szerint) nincs ésszerű indoka - fejeződik be az Alkotmánybíróság határozata, amellyel megsemmisítette a rendelet idézett (megkülönböztető) részét.