Mi a jó munka neked? A tényezők listája
A legtöbb magyar azon az állásponton van, hogy a pénz nem boldogít, de jó, ha sok van belőle. Vajon mi tesz egy munkát teljesé, élvezetessé, kívánatossá? Nézzük a legfontosabb tényezőket!
Aki már túljutott néhány munkahelyváltáson, pontosan tudja, hogy a legjobb munka nem az, amiért a legtöbbet fizetik. Sőt igazság szerint nincs olyan állás, amelyet egyetlen tényező alapján minősíteni lehetne. Egy adott feladat értékét egy adott munkavállalón számára más és más súlyokkal figyelembe vett különböző tényezők eredője határozza meg. Szélsőséges esetben persze elképzelhető, hogy egyetlen tényező jelentősége olyan nagy, hogy a többi teljesen háttérbe szorul, de ritkák az ilyen esetek.
A fizetés
Aki például adósságba keveredik, s kénytelen gyorsan törleszteni, lehet, hogy a legrövidebb idő alatt legtöbb bevételt termelő állást tartja jónak, de a tartozások visszafizetése után ez a kép azonnal és drasztikusan megváltozik, s talán a korábbi időszak vad hajtását már egy elsősorban nyugalmas állás megszerzésével kompenzálná. A feltöltődés után pedig – ha semmi rendkívüli nem történik – talán már a valódi értékrendje, determináló lehetőségei és céljai szerint optimalizálja az álláskeresési stratégiáját. A fizetés nagysága egyébként gyakran a felelősség és az elvárt teljesítmény szintjét is meghatározzák. Ha egy állásban a piacon szokásosnál többet fizetnek, akkor valószínűleg nagyobb teljesítményt és eredményeket is várnak. A munka és a pihenés mérlege ilyenkor a munka oldalára billen, amit nem mindenki (vagy nem mindenkinek a családja) visel el. Ezért mindig fel kell tenni a kérdésért, hogy a nagyobb kereset vajon arányban áll-e azzal, amit ezért el kell viselni, vagy amit tenni kell érte?
Juttatások
A fizetés gyakran sok mindenért kárpótol, de vannak esetek (s nem is ritkán), amikor a kompenzációs csomagba tartozó juttatások súlya igen jelentős. S nem csak a széles körben alkalmazott dolgokról, szolgálati kocsiról, utazási támogatásról, részvényvásárlási opcióról, továbbképzési lehetőségről lehet szó, hanem egészségügyi biztosításról, életbiztosításról, nyugdíjkiegészítő szolgáltatásokról, nyugdíjba vonulási forgatókönyvekről, a cégen belüli tervezhető előmenetelt lehetővé tévő programokról, nők esetében a gyermekek gondozását segítő munkaidő-kedvezményekről, munkaidő-beosztásról, vagy például egy jól működő cafeteria rendszerről, stb. Azaz olyan dolgokról, amelyek több, hasznosabb és értékesebb szolgáltatást jelenthetnek a munkavállalónak, mint a puszta pénz.
Családközpontú munkahelyek
A munkahelyek nagyobbik fele egyelőre inkább csak a munkavállalóival törődik, s azok családja kevésbé kerül a személyzeti politika látóterébe. Ez azonban mostanában változóban van. Egyre több helyen ismerik fel, hogy az alkalmazottak elsősorban egyensúlyra vágynak a munkájuk és a magánéletük között, s akkor nyújtják a legjobb teljesítményt az állásukban, ha megfelelő idejük jut a családjukra is. Ezért sokhelyütt olyan szolgáltatásokat nyújtanak az alkalmazottaknak, amelyek hozzásegítenek az egyensúly kialakulásához, s ezzel a munkatársak cég iránti elkötelezettségéhez. Ezt a rugalmas munkaidő-rendszerekkel, az otthoni munkavégzést lehetővé tévő technikai megoldások bevezetésével, a vállalati óvodák fenntartásával, vagy a gyermekgondozással kapcsolatos költségek (például a bébiszitter-díj) visszatérítésével, a hétvégi feladatok minimalizálásával, s hasonlókkal érik el.
Nyugdíj
A nyugdíj a legtöbb fiatal munkavállalót nem érdekli. De még számukra sem mindegy, hogy munkaadójuk támogatja-e az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseiket. Az idősebb alkalmazottak pedig – ha az életük során felhalmozott megtakarításaik ezt nem teszik feleslegessé –, már abban érdekeltek, hogy a nyugdíjuk minél magasabb szintet érjen el. Azok a vállalatok, amelyek alkalmazottaikra tekintve (akik alkalmasint már sokat adtak a cégnek) hajlandó áldozatot vállalni idősebb kollégáik élethelyzetének javítására a nyugdíjas éveikre is, a fiatalabbak előtt is jó és megbízható munkaadónak tűnhetnek fel.
Hol van?
A magyar munkaerő híresen kötődik egy adott helyez. Ez többnyire a munkavállalók lakóhelye. A magyarok nem szívesen ingáznak, s ha nem muszáj, nem költözködnek. Ha mégis, akkor nagyon „jó” ajánlatot kell kapniuk. Nem arról van szó, hogy ne mennének akár minden nap kiküldetésbe, ha erre van szükség, de a bázisukat ott szeretik tudni, ahol egyébként élnek. A megfelelő munkahely megválasztásánál ezért kritikus döntés lehet, hogy egy minden egyébben tökéletesen megfelelő állást el lehet-e fogadni, ha nem az éppen aktuális lakóhelyen van. Az utazásra fordított idő nagysága már csak azért is megfontolandó, mert például egy nagyvárosi munkavállaló több időt tölt otthona és egy másik városrészben, kerületben lévő munkahelye közötti közlekedéssel, mint az a másik, aki 50 kilométert kénytelen utazni hasonló célból két kisebb település között.
Szabadság
A szabadságok mennyiségét törvények szabályozzák, de a szabadságok kiadásának gyakorlata, az extraszabadság megadása, a szabadságnapok feletti rendelkezés fontos szempont lehet sokak számára. Különösen az idősebb munkavállalóknál jelent előnyt, ha a törvény szerint járó szabadságukat gond nélkül igénybe vehetik, s a munkaadó megfelelő szervezéssel gondoskodik a helyettesítésükről. A fiatalabbaknak (különösen a kisgyermekeket nevelőknél) pedig fontos lehet a nyári családi vakáció gond nélküli kiadása, vagy a karácsony körüli ünnepi időszakban való szabadságolás lehetősége. Fontos lehet, hogy a cégek egy része tanulmányi ösztöndíj-szerződést köt alkalmazottaival, s ennek keretében a tanulmányi szabadságok idejére jutó fizetésüket is folyósítja.
Más tényezők
Az általánosan fontosnak tartott tényezők mellett sok egyéni kívánság is felmerülhet. A nemzetközi környezetben való munka, a saját iroda, az önálló tevékenység, a modern irodai környezet, a saját asszisztens, a főnök személye, a vállalati fitnesz centrum, az üzemi orvosi ellátás, az üzemi étkeztetés, stb is ott lehet a kívánságlistán, amelynek elemei befolyásolhatják a munkahely választását.
Ezért mielőtt valaki belevág az álláskeresésbe – tekintettel a számos tényezőre, amely befolyásolhatja, hogy elégedetten vagy sok kompromisszumot kötve írja-e majd alá az új munkaszerződését – jó, hogyha tisztázza, hogy mi is az, amit feltétlenül elvár. Természetesen egy ilyen szempontrendszer felállításakor meg lehet határozni az állom állást is, de nem árt figyelembe venni a realitásokat is. Így az is meghatározható, hogy mennyi és milyen kompromisszumot lehet vagy érdemes megkötni a jövedelmi viszonyokat, a szakmai kihívásokat vagy az előmenetelt illetően, hogy ez ember elmondhassa: ezzel az új állással elégedett vagyok.