A legnagyobb ír napilap által ismertetett friss statisztikák szerint messze a legtöbben, több mint 116 ezren Lengyelországból érkeztek az ír munkapiacra, utána Litvánia (35 ezer), Lettország (18 ezer) és Szlovákia (17 ezer) következik.

Korábbi ír kormányadatok azt mutatták, hogy a kelet-európai EU-tagállamok közül a legkevesebb munkavállaló Magyarországról és Szlovéniából próbált szerencsét Írországban; az előbbiből 2005. december végéig 4839-en (kevesebb mint 3 százalék), az utóbbiból mindössze 139-en érkeztek.

A The Irish Times csütörtöki írása szerint az adatok nem mutatják, hogy az EU-bővítés óta munkavállalásukat Írországban bejegyeztetők közül hányan mentek haza időközben, az azonban kiderül, hogy még mindig növekszik az újonnan érkezők száma. A bővítés első évében, 2004-ben havonta átlagosan hétezer új EU-tagországbeli alkalmazott jegyeztette be írországi munkavállalását, 2005-ben a havi átlag 9400 volt, 2006 első négy hónapjában pedig már alig maradt el a 10 ezertől.

A lap szerint a bővítés óta eltelt két évben összesen 206 ezren érkeztek Írországba munkavállalás céljából az új uniós országokból. A bevándorlókat segítő csoportok becslései szerint a legtöbben 12-18 hónapig maradnak, egyes szakértők ugyanakkor azzal számolnak, hogy az érkezők harmada be sem jegyezteti magát a hatóságoknál, áll a cikkben.

A The Irish Times szerint várható, hogy amint több más EU-tagállam is megnyitja munkapiacát az új uniós országok előtt, csökken az Írországba áramlók száma. A múlt héten Spanyolország, Portugália, Finnország és Görögország is jelezte, hogy nem alkalmazza tovább a korlátozásokat.

A 2004. májusi bővítés pillanatától csak három régi EU-tag, Írország, Nagy-Britannia és Svédország nyitotta meg munkapiacát jelentősebb korlátozások nélkül a kelet-európai csatlakozó államok előtt. Nagy-Britanniában eddig 345 ezer kelet-európai EU-polgár jelentette be munkavállalási szándékát, a lakossághoz mérve azonban az írországi bevándorlás összehasonlíthatatlanul nagyobb arányú, hiszen miközben Nagy-Britannia lakossága megközelíti a 60 milliót, Írországé nem éri el a 4 milliót.

Nemrégiben egy országos közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy az íreket aggasztja a keletiek beáramlása. A The Irish Times és a TNS-MrbI közvélemény-kutató néhány héttel ezelőtti felmérése szerint a megkérdezettek 78 százaléka jónak tartana valamilyen korlátozást, például a kelet-európaiak munkavállalásának külön engedélyeztetéshez kötését.

Bertie Ahern ír miniszterelnök a héten kijelentette, Írország addig nem hoz döntést arról, hogy automatikus munkavállalási jogot ad-e a román és a bolgár munkavállalóknak is a két ország hivatalosan jövőre esedékes EU-csatlakozása után, amíg az összes többi EU-tagállam meg nem nyitja munkapiacát az új tagországok előtt.