A kormány tervei szerint a munkavállaló munkahelye felszámolása esetén a jövőben a munkaerőpiaci alapból munkabér-biztosításként megkapja a végkielégítését, s a munkáltató az államnak fog tartozni – mondta a miniszterelnök. A döntés azért született, mert az állam erősebb, mint a többi követeléstulajdonos, például a bankok és a beszállítók. „A munkavállaló és a munkáltató viszonyában a munkavállaló a sérülékeny, ezért a kormány akkor jár el helyesen, ha a munkavállalót segíti" – mondta az előterjesztés magyarázataként.

A jövőben a munkavállalók is kezdeményezhetik a cég felszámolását, ha bérüket nem kapják meg. A késve kifizetett munkabér után a munkáltatók akár a jegybanki alapkamat kétszeresét is fizethetik büntetőkamatként, valamint munkaügyi bírságot is róhatnak ki rájuk – mondta Gyurcsány Ferenc.

Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a miniszterelnök felszólalása előtt az szervezet legfőbb követelésének a teljes foglalkoztatás megteremtését, a bérek és a nyugdíjak uniós szintre való felzárkóztatását nevezte. Pozitívumként értékelte, hogy az elmúlt választási időszakban az MSZOSZ több követelése is megvalósult, szemben a korábbi ciklusokkal, és az utóbbi négy évben 75 ezer új munkahely létesült. Wittich felvetését a 38 órás munkaidő bevezetésének szükségességéről azonban a miniszterelnök nem tartotta elfogadhatónak, mondván, hogy az az egész magyar gazdaság versenyképességét rontaná.

A munkavállalók érdekeit képviselő jogsegélyszolgálat felállítását szorgalmazó javaslatra válaszul a miniszterelnök elmondta, hogy a kormány szeretné, ha az a szakszervezetek együttműködésével az év végéig valamennyi munkavállaló számára elérhetően felállna.