Egyre nő itthon a mérnökök iránti kereslet
A mérnököket foglalkoztató gazdálkodók az országos átlagnál jobban bíznak nettó árbevételük növekedésben és így az átlagnál 3 százalékkal magasabb körükben a munkaerő-felvételt tervező, valamint 5,5 százalékkal a létszámnövekedésben bízó cégek aránya is - olvasható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Diákközpontjában készített felmérésben.
A BME Diákközpont 2005 decemberében készült felmérésében a cégek várakozásait vizsgálva kereste a választ arra, hogy miként alakul az egyetemen végzett mérnökök iránti kereslet. Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisuk a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 23 százalékát alkalmazó gazdálkodó szervezetek várakozásait összesíti.
A kutatás szerint a mérnökök iránti kereslet nő, azonban ez nem minden foglalkozásra, ágazatra, megyére igaz. A mérnökök helyzetének általános javulása mellett a pályakezdő mérnökök esélyei is kedvezőek.
A kutatás szerint a gazdálkodók 35,1 százaléka, míg a mérnököket foglalkoztató cégek 41 százaléka tervez kapacitás-bővítést. A mérnökök kereseti lehetőségeit elemezve a kutatás kitér arra, hogy 2004 májusában a mérnöki végzettségekhez köthető foglalkozásokban a bruttó havi átlagkereset 265.143 forint, míg a felsőfokú gazdasági végzettséghez köthető foglalkozások átlagkeresete ennél nagyobb, 288.437 forint volt. A középfokú műszaki végzettséget igénylő foglalkozások keresete 66,76 százaléka a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokénak, ugyanez az arány a gazdasági végzettségekhez köthető foglalkozások esetén 49,82 százalék.
A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagjövedelme 2004-ben 213.357 forint volt, a pályakezdő bérekben ezt két foglalkozás múlta felül: a fizikus, és a vegyész.
Elégedettek fizetésükkel a pályakezdő mérnökök
A mérnökök esélyei a munkaerőpiacon
