Az idei második negyedéves átlagot még nem közölte a hivatal, az egyes hónapok számai viszont lehetőséget adnak az összehasonlításra. Májusban volt a júliusival csaknem egyező 399300 a regisztráltak száma. Áprilisban 419400, júniusban 388100 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) más munkanélküliségi adatokat közöl. A hivatal a nemzetközi összehasonlításra alkalmas módon, a negyedévente felkeresett 32 ezer háztartás, 65 ezer személy megkérdezésével számítja a munkanélküliek számát. A KSH adatok mindig is körülbelül 100 ezerrel kevesebb munkanélkülit jeleztek. A KSH felmérés szerint például a munkanélküliek száma az idén az első negyedévben 303000, a második negyedévben 299500 volt.

Az eltérés azzal magyarázható, hogy a regisztráció és a felmérés alapján nem ugyanazok számítanak munkanélkülinek. A felmérésnél például alapkövetelmény, hogy az illető rendszeresen keressen munkát, a regisztrációhoz eddig ez nem volt feltétlenül szükséges.

A regisztrált és a felmérés szerinti munkanélküliek száma egyaránt 1993-ban volt a legtöbb. A regisztráltak száma például csaknem elérte a 700 ezret. A korábbi évben, 1992-ben még 550 ezer volt ez a szám. A felmérés szerinti szám is 1993-ban volt a legmagasabb 500 ezret meghaladó mértékkel. A regisztráltak száma körülbelül 100 ezerrel magasabb létszámmal, az évek során jól követte a KSH felmérésével kapott számok alakulását.

Nagyjából egyenletesen csökkent a 100 ezres különbséggel a két munkanélküliségi szám 1993-tól 2002-ig. Akkor már 350 ezer alatti volt a regisztrált munkanélküliek száma. A felmérés szerinti adat 2001-re már a 200 ezer közelébe került. A regisztráltak száma éves átlagban 2003-ban 357 ezer, a 2004-ben 376 ezer volt.