Az MSZOSZ követeli, hogy a 2005-ös keresetek közelítsenek Magyarország gazdasági teljesítményéhez
Hamarosan az Országos Érdekegyeztető Tanács elé kerülnek a jövő évi költségvetési és adóelképzelések, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szerint ezeknek a jogszabályoknak összhangban kell lenniük a hazai bérek európai uniós felzárkóztatásával.
A szövetség honlapján olvasható állásfoglalás szerint egy magyarországi lakosra jutó GDP az uniós átlag 54 százaléka, a termelékenység pedig a közösségi átlag 62 százalékát teszi ki. Ugyanakkor a magyar átlagkereset – bérköltség szintjén – az uniós átlagos bérköltség 38 százaléka. A feldolgozóiparban pedig a magyarországi nettó átlagkereset az uniósnak csupán 33,7 százaléka volt 2002-ben.
Az MSZOSZ ezek alapján szükségesnek és indokoltnak tartja, hogy 2005-ben folytatódjék a magyar keresetek dinamikus felzárkóztatása az uniós kereseti szinthez. A reálkereset legalább a GDP növekedési ütemével megegyezően emelkedjen 2005-ben. Ennek a bruttó bérnövekedésen kívül a másik fontos forrása az adócsökkentés. Az állásfoglalás ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az átlagkereset ma is meghaladja a felső adókulcs sávhatárát.
Az MSZOSZ álláspontja évek óta változatlan abban, hogy az alacsony és az átlagos keresetek adóterheinek csökkentése egyaránt fontos. Az adótábla felső sávját a szakszervezeti szövetség úgy módosítaná, hogy a várható átlagkereset a felső sáv határa alatt maradjon, a valorizáció az átlagkereset körüli és alatti jövedelmek érzékelhető adóteher-csökkenését eredményezze, és emelkedjen az adómentes étkezési hozzájárulás összege.
Az adócsökkentés a béremelésnek és a bérfelzárkóztatásnak is fontos eszköze, alacsonyabb bruttó bérnövekedés esetén is magasabb nettó és reálbér-növekedést jelent – jegyzi meg az állásfoglalás. A bérek közterheinek csökkentése révén az illegális foglalkoztatók is érdekeltté válhatnak a legalizálásban, így összességében növekedhetnek az állam adó- és járulék-bevételei. A bérek közterheinek csökkentése elősegíti a foglalkoztatás javítását is.
Az MSZOSZ szerint 2005-ben a munkavállalók jövedelmi pozícióinak javítását alapvetően a bruttó kereset-növeléssel kell megalapozni, ugyanakkor szükség van az adókedvezmények növelésére, az érdemi köztehercsökkentésre. Kompenzálni kell az idei közteher-növekedést, a teljesítménynövekedéshez mért reálkereset-csökkenést.
A szövetség állásfoglalása foglalkozik a minimálbér-emeléssel is. Szorgalmazzák, hogy a legkisebb bér emelése 2005-ben haladja meg az átlagos kereset-növekedés mértékét, és e körben is valósuljon meg érzékelhető reálérték-növekedés. Folytatódjon a minimálbér közelítése az átlagkereset 60 százalékához az Európai Szociális Charta előírásai teljesítése érdekében. (MTI)
Az MSZOSZ ezek alapján szükségesnek és indokoltnak tartja, hogy 2005-ben folytatódjék a magyar keresetek dinamikus felzárkóztatása az uniós kereseti szinthez. A reálkereset legalább a GDP növekedési ütemével megegyezően emelkedjen 2005-ben. Ennek a bruttó bérnövekedésen kívül a másik fontos forrása az adócsökkentés. Az állásfoglalás ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az átlagkereset ma is meghaladja a felső adókulcs sávhatárát.
Az MSZOSZ álláspontja évek óta változatlan abban, hogy az alacsony és az átlagos keresetek adóterheinek csökkentése egyaránt fontos. Az adótábla felső sávját a szakszervezeti szövetség úgy módosítaná, hogy a várható átlagkereset a felső sáv határa alatt maradjon, a valorizáció az átlagkereset körüli és alatti jövedelmek érzékelhető adóteher-csökkenését eredményezze, és emelkedjen az adómentes étkezési hozzájárulás összege.
Az adócsökkentés a béremelésnek és a bérfelzárkóztatásnak is fontos eszköze, alacsonyabb bruttó bérnövekedés esetén is magasabb nettó és reálbér-növekedést jelent – jegyzi meg az állásfoglalás. A bérek közterheinek csökkentése révén az illegális foglalkoztatók is érdekeltté válhatnak a legalizálásban, így összességében növekedhetnek az állam adó- és járulék-bevételei. A bérek közterheinek csökkentése elősegíti a foglalkoztatás javítását is.
Az MSZOSZ szerint 2005-ben a munkavállalók jövedelmi pozícióinak javítását alapvetően a bruttó kereset-növeléssel kell megalapozni, ugyanakkor szükség van az adókedvezmények növelésére, az érdemi köztehercsökkentésre. Kompenzálni kell az idei közteher-növekedést, a teljesítménynövekedéshez mért reálkereset-csökkenést.
A szövetség állásfoglalása foglalkozik a minimálbér-emeléssel is. Szorgalmazzák, hogy a legkisebb bér emelése 2005-ben haladja meg az átlagos kereset-növekedés mértékét, és e körben is valósuljon meg érzékelhető reálérték-növekedés. Folytatódjon a minimálbér közelítése az átlagkereset 60 százalékához az Európai Szociális Charta előírásai teljesítése érdekében. (MTI)
