Külföldön tanulnának a magyar diákok
Minden második magyar középiskolás tervez tanulmányokat az EU valamelyik tagországában – derül ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos középiskolai felméréséből.
A 10-12. évfolyamos diákok 26-28 százaléka pár hónapig, 13-14 százaléka pár évig tanulna külföldön, míg 8-12 százalék néhány hetet töltene el ilyen céllal Magyarországon kívül – olvasható a FISZ 655, érettségit adó középiskola 34004 továbbtanuló diákjának bevonásával készült felmérésben. Eszerint a lányok inkább vállalkozó kedvűek: mintegy 30 százalékuk mondta, hogy pár hónapig tanulna külföldön, míg a fiúknál ez az arány 21 százalékos volt. A fővárosból a diákok 27-, a nagyvárosokból 28 százaléka utazna néhány hónapra külföldre. A diákok fele ugyanakkor tájékozatlan az uniós továbbtanulási lehetőségekkel kapcsolatban, csupán 39 százalékuk hallott már néhány ösztöndíjról, és mindössze 11 százalékuk vallotta tájékozottnak magát a témában.
A nyelvismeretben lemaradás tapasztalható az uniós átlaghoz képest, hiszen a továbbtanulni szándékozó 10-12. évfolyamos diákok csak 21 százalékának van legalább egy nyelvből vizsgája. Nyelvtudás szempontjából az orvosi pályára készülők állnak a legjobban, közülük 38 százaléknak van nyelvvizsgája, a legkevésbé felkészültek a katonai-rendvédelmi, művészeti és egészségügyi pályára készülők, közülük minden ötödik diáknak van csak valamilyen nyelvvizsga-papírja. A bölcsész szakterületen továbbtanulók körében ez az arány 36, a jogi pályára készülőkénél 33 százalék. Továbbra is vezet az angol, a diákok 15 százaléka ebből a nyelvből tett vizsgát, 12 százalékuk pedig németből. Tavaly óta megnőtt a nyelvvizsgázási kedv, alig van ma olyan továbbtanuló középiskolás diák, aki ne tervezne a közeljövőben nyelvvizsgát. A 42 százalékuk egy nyelvből, 40 százalék két nyelvből, 13 százalék pedig három nyelvből.
A továbbtanuló diákok háromnegyede hallott már arról a lehetőségről, hogy megfelelő teljesítményű emelt szintű nyelvi érettségivel ingyen juthat majd nyelvvizsgához, 24 százalékuk tervezi is az emelt szinten való megmérettetést. Az érettségi mellett az egyetemre készülők 60 százaléka, a főiskolára felvételizők 35 százaléka tervezi, hogy valamely más nyelvvizsga-rendszerben is bizonyítványt szerez tudásáról 2005 után is – áll a felmérésben. (MTI)
A nyelvismeretben lemaradás tapasztalható az uniós átlaghoz képest, hiszen a továbbtanulni szándékozó 10-12. évfolyamos diákok csak 21 százalékának van legalább egy nyelvből vizsgája. Nyelvtudás szempontjából az orvosi pályára készülők állnak a legjobban, közülük 38 százaléknak van nyelvvizsgája, a legkevésbé felkészültek a katonai-rendvédelmi, művészeti és egészségügyi pályára készülők, közülük minden ötödik diáknak van csak valamilyen nyelvvizsga-papírja. A bölcsész szakterületen továbbtanulók körében ez az arány 36, a jogi pályára készülőkénél 33 százalék. Továbbra is vezet az angol, a diákok 15 százaléka ebből a nyelvből tett vizsgát, 12 százalékuk pedig németből. Tavaly óta megnőtt a nyelvvizsgázási kedv, alig van ma olyan továbbtanuló középiskolás diák, aki ne tervezne a közeljövőben nyelvvizsgát. A 42 százalékuk egy nyelvből, 40 százalék két nyelvből, 13 százalék pedig három nyelvből.
A továbbtanuló diákok háromnegyede hallott már arról a lehetőségről, hogy megfelelő teljesítményű emelt szintű nyelvi érettségivel ingyen juthat majd nyelvvizsgához, 24 százalékuk tervezi is az emelt szinten való megmérettetést. Az érettségi mellett az egyetemre készülők 60 százaléka, a főiskolára felvételizők 35 százaléka tervezi, hogy valamely más nyelvvizsga-rendszerben is bizonyítványt szerez tudásáról 2005 után is – áll a felmérésben. (MTI)
