Egyre kevesebben dolgoznak határozott idejű szerződéssel
A színlelt szerződések körüli viták és a szabálytalan alkalmazás megbüntetésének kilátásba helyezése is hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak aránya – derül ki a Foglalkoztatási Hivatal munkaerőpiaci prognózisából.
A prognózisokat félévente csaknem 5 ezer gazdálkodó megkérdezésével készíti a hivatal. A prognózisok a létszámfelvételi, elbocsátási szándékokon kívül a tényhelyzettel is foglalkoznak. Így például az idei első félévre vonatkozó prognózis ismerteti a költségkímélő foglalkoztatási formák legutóbbi változásait is. Ezek szerint a megbízási szerződést kötő cégek aránya 2000 első félévében még 26,7 százalék volt, de a múlt év második félévében már csak 15,8 százalék.
Az elemzés megjegyzi, hogy a szerződések értéknagysága viszont nőtt. A cégek személyi jellegű kifizetéseinek 5,9 százalékát tette ki a megbízási szerződések értéknagysága 2000 első félévében és 8,2 százalék ez az érték 2003 második félévében. A felmérés feltételezi, hogy 6-8 százaléknyi munkaerőt foglalkoztatnak a cégek megbízási szerződéssel. Az alvállalkozói szerződést alkalmazó cégek aránya kisebb ingadozást mutat a felmérés szerint. A 2000. első féléves adat szerint ez az arány 25,1 százalék volt, s 2003. második félévében is hasonló nagyságrendű, 23,7 százalék. A nettó árbevételhez viszonyítva az alvállalkozói szerződések értéknagysága viszont ugyancsak emelkedett a 2000 első féléves csaknem 14 százalékról 2003 második félévében 18 százalékra.
A költségkímélő foglalkoztatási formákhoz tartoznak a határozott időre szóló szerződések is. Ez is rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást tesz lehetővé a munkáltatóknak. Az elemzés szerint gyorsabban és olcsóbban tudnak a piac diktálta munkaerőigény-változásokra reagálni. Gyorsabban és olcsóbban tudják a munkáltatók a rövid távú speciális munkaerőigényeiket kielégíteni, például szezonális kereslettöbblet esetén. Nem utolsó szempont az sem, hogy olcsóbban tudják az időlegesen vagy véglegesen feleslegessé vált munkaerőt elbocsátani.
Az elemzés ugyanakkor megjegyzi, hogy a munkaerőpiac rugalmasabbá válása a munkavállalók foglalkoztatási biztonságának csökkenésével jár együtt. A közölt adatok szerint 2002. augusztusában a statisztikai állományi létszám 77 százalékát foglalkoztatták határozatlan idejű és 17,4 százalékát határozott idejű szerződéssel. Ezek az arányok 2003. augusztusára megváltoztak, a munkavállalók 88 százaléka dolgozott határozatlan idejű és 10,7 százaléka határozott idejű szerződéssel. A felmérés alapján feltételezhető, hogy körülbelül 400-500 ezer személyt alkalmaznak a cégek megbízási, alvállalkozói és határozott idejű szerződéssel. (MTI)
Az elemzés megjegyzi, hogy a szerződések értéknagysága viszont nőtt. A cégek személyi jellegű kifizetéseinek 5,9 százalékát tette ki a megbízási szerződések értéknagysága 2000 első félévében és 8,2 százalék ez az érték 2003 második félévében. A felmérés feltételezi, hogy 6-8 százaléknyi munkaerőt foglalkoztatnak a cégek megbízási szerződéssel. Az alvállalkozói szerződést alkalmazó cégek aránya kisebb ingadozást mutat a felmérés szerint. A 2000. első féléves adat szerint ez az arány 25,1 százalék volt, s 2003. második félévében is hasonló nagyságrendű, 23,7 százalék. A nettó árbevételhez viszonyítva az alvállalkozói szerződések értéknagysága viszont ugyancsak emelkedett a 2000 első féléves csaknem 14 százalékról 2003 második félévében 18 százalékra.
A költségkímélő foglalkoztatási formákhoz tartoznak a határozott időre szóló szerződések is. Ez is rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást tesz lehetővé a munkáltatóknak. Az elemzés szerint gyorsabban és olcsóbban tudnak a piac diktálta munkaerőigény-változásokra reagálni. Gyorsabban és olcsóbban tudják a munkáltatók a rövid távú speciális munkaerőigényeiket kielégíteni, például szezonális kereslettöbblet esetén. Nem utolsó szempont az sem, hogy olcsóbban tudják az időlegesen vagy véglegesen feleslegessé vált munkaerőt elbocsátani.
Az elemzés ugyanakkor megjegyzi, hogy a munkaerőpiac rugalmasabbá válása a munkavállalók foglalkoztatási biztonságának csökkenésével jár együtt. A közölt adatok szerint 2002. augusztusában a statisztikai állományi létszám 77 százalékát foglalkoztatták határozatlan idejű és 17,4 százalékát határozott idejű szerződéssel. Ezek az arányok 2003. augusztusára megváltoztak, a munkavállalók 88 százaléka dolgozott határozatlan idejű és 10,7 százaléka határozott idejű szerződéssel. A felmérés alapján feltételezhető, hogy körülbelül 400-500 ezer személyt alkalmaznak a cégek megbízási, alvállalkozói és határozott idejű szerződéssel. (MTI)
