Északról dél felé csökken a foglalkoztatottság Európában
Magyarországon a foglalkoztatottak arányát tekintve annyian dolgoznak, mint Dél-Európában. De az korántsem biztos, hogy a hazai statisztikák látókörébe mindazok belekerülnek, akiknek rendszeres munkajövedelmük van.
A magyarországihoz hasonló 55-57 százalékos foglalkoztatottsági ráta jellemzi az Európai Unió több déli országát, a 64 százalékos átlagot csak az északi országok 70 százalék feletti foglalkoztatottságával éri el az unió. A 2002-es adatokat ismertető táblázat szerint a magyarországi foglalkoztatottsági ráta 56,2 százalék volt (ez azóta már magasabb, elérte az 57 százalékot). Görögországban 56,9, Olaszországban 55,4 százalékos volt a foglalkoztatottság, Spanyolországban pedig 58,4 százalék.
Az északabbra fekvő országokban a munkavállalási korú népesség jóval nagyobb hányada dolgozott, így például Dániában 76,4 százaléka, Hollandiában 74,5 százaléka, Svédországban 74 százaléka. Az Egyesült Királyságban is igen magas, 71,5 százalékos volt a foglalkoztatottsági mutató. Az Európai Unió átlaga körüli foglalkoztatottsági szint jellemezte 62,9 százalékkal Franciaországot, illetve 65,4 százalékkal Németországot.
A közölt táblázat szerint a déli országok közül Portugália különleges helyet foglalt el a 68,6 százalékos foglalkoztatottsági és 5,1 százalékos munkanélküliségi rátájával. A többi déli országban ugyanis nem csupán a foglalkoztatottsági szint alacsonyabb jóval a közösségi átlagnál, de a munkanélküliségi ráta is számottevően magasabb, mint a 7,7 százalékos uniós átlag. Így például Spanyolországban 11 százalékos, Görögországban 10 százalékos, Olaszországban pedig 9 százalékos a munkanélküliségi mutató.
A magas szintű foglalkoztatottságot és az alacsony munkanélküliséget Hollandia érte el, ahol a 74,5 százalékos foglalkoztatottsághoz 2,7 százalékos munkanélküliségi ráta párosult a bemutatott évben. Ausztriában is igen kedvező volt ez a két mutató a táblázat szerint: 68,2 százalékos a foglalkoztatottság, és 4,3 százalékos a munkanélküliség. Írország is az átlagot javította: a 65 százalékos foglalkoztatottsághoz 4,4 százalékos munkanélküliség járult. Dániában a két ráta 76,4 százalék, illetve 4,5 százalék. Az Egyesült Királyságban is viszonylag alacsony a munkanélküliség: a 71,5 százalékos foglalkoztatottsághoz 5,1 százalékos munkanélküliségi ráta párosul.
Ezek a munkanélküliségi ráták jobbak, mint a 2002-es magyarországi 5,8 százalék (a mai ennél jobb 5,5 százalék). Az EU átlagát jelentő 2002-es 7,7 százalékhoz az említett magas munkanélküliségi déli országokon kívül szerepet játszott a táblázat szerint Finnország 9,1 százalékos, Franciaország 8,7 százalékos, illetve Németország 8,6 százalékos munkanélküliségi mutatója.
Magyarország „dél-európai” foglalkoztatási mutatói feltehetően csak korlátozottan tükrözik a valóságot, ugyanis a fekete és szürke alkalmazottak nagy száma jelentősen módosíthatná a statisztikákat. A már a szociális ellátórendszer látóköréből is kikerült alkalmi munkavállalók pedig még tovább színesíthetnék a képet. (hvg.hu)
Az északabbra fekvő országokban a munkavállalási korú népesség jóval nagyobb hányada dolgozott, így például Dániában 76,4 százaléka, Hollandiában 74,5 százaléka, Svédországban 74 százaléka. Az Egyesült Királyságban is igen magas, 71,5 százalékos volt a foglalkoztatottsági mutató. Az Európai Unió átlaga körüli foglalkoztatottsági szint jellemezte 62,9 százalékkal Franciaországot, illetve 65,4 százalékkal Németországot.
A közölt táblázat szerint a déli országok közül Portugália különleges helyet foglalt el a 68,6 százalékos foglalkoztatottsági és 5,1 százalékos munkanélküliségi rátájával. A többi déli országban ugyanis nem csupán a foglalkoztatottsági szint alacsonyabb jóval a közösségi átlagnál, de a munkanélküliségi ráta is számottevően magasabb, mint a 7,7 százalékos uniós átlag. Így például Spanyolországban 11 százalékos, Görögországban 10 százalékos, Olaszországban pedig 9 százalékos a munkanélküliségi mutató.
A magas szintű foglalkoztatottságot és az alacsony munkanélküliséget Hollandia érte el, ahol a 74,5 százalékos foglalkoztatottsághoz 2,7 százalékos munkanélküliségi ráta párosult a bemutatott évben. Ausztriában is igen kedvező volt ez a két mutató a táblázat szerint: 68,2 százalékos a foglalkoztatottság, és 4,3 százalékos a munkanélküliség. Írország is az átlagot javította: a 65 százalékos foglalkoztatottsághoz 4,4 százalékos munkanélküliség járult. Dániában a két ráta 76,4 százalék, illetve 4,5 százalék. Az Egyesült Királyságban is viszonylag alacsony a munkanélküliség: a 71,5 százalékos foglalkoztatottsághoz 5,1 százalékos munkanélküliségi ráta párosul.
Ezek a munkanélküliségi ráták jobbak, mint a 2002-es magyarországi 5,8 százalék (a mai ennél jobb 5,5 százalék). Az EU átlagát jelentő 2002-es 7,7 százalékhoz az említett magas munkanélküliségi déli országokon kívül szerepet játszott a táblázat szerint Finnország 9,1 százalékos, Franciaország 8,7 százalékos, illetve Németország 8,6 százalékos munkanélküliségi mutatója.
Magyarország „dél-európai” foglalkoztatási mutatói feltehetően csak korlátozottan tükrözik a valóságot, ugyanis a fekete és szürke alkalmazottak nagy száma jelentősen módosíthatná a statisztikákat. A már a szociális ellátórendszer látóköréből is kikerült alkalmi munkavállalók pedig még tovább színesíthetnék a képet. (hvg.hu)
