Csak jövőre szabályozzák az önfoglalkoztatást
Körülbelül 45-60 ezerre becsülhető azok száma, akiket színlelt szerződéssel, vagy vitatható vállalkozói státusban alkalmaznak – állapítja meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium elemzése.
A minisztérium szerint csak jövőre kerül sor az önfoglalkoztatás esetleges szabályozására, az már biztos viszont, hogy ezt a feladatot nem lehet egy törvény keretei között megoldani. A szükséges elemzéseket a szakminisztériumi javaslat szerint 2004. március, illetve május végéig kell majd elvégezni. A határidőkről a kormány dönt majd.
A szabályozásra vonatkozó tervezetet már elküldték tárcaegyeztetésre. Az előterjesztés szerint tavaszig elkészülnek az egyes jogviszonyok szerinti adó- és járulékszabályokra, az esetleges kedvezményekre, a költség-elszámolási lehetőségekre vonatkozó elemzések. Foglakoznak azzal is, hogy az egyes jogviszonyok szerint adózók miként vesznek részt a társadalmi közteherviselésben. Az előterjesztés utal rá, hogy szükség esetén javaslatot kell kidolgozni a közteherviselés szabályainak módosítására is.
Dönteni kell arról is, hogy a tipikustól eltérő szakma- és foglalkozás specifikus munkavégzésekre kell-e külön önfoglalkoztatói szabályozás vagy a jelenlegi szabályokat kell módosítani. A szaktárcák megvizsgálják, hogy területükön vannak-e olyan jogviszonyok, amelyek ilyen szabályozást kívánnak.
Tavaszig a tervek szerint a munkaadók és a színlelt szerződéssel foglalkoztatottak egy moratórium lehetőségeit is igénybe vehetik. Amennyiben 2004. március végéig – más elképzelések szerint június végéig – a tényleges munkavégzéssel összhangban álló szerződéssé alakítják át a színlelt szerződést, nem kell megfizetniük a korábbi adó- és járulékkülönbözetet, ezt követően már feltehetően az új szabályok lesznek érvényben. A színlelt szerződéseket nem csupán a munkaügyi felügyelők, hanem az APEH is ellenőrzi – mutat rá egyebek között az előterjesztés.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőjének körlevele szerint, ha a felügyelők színlelt szerződést tapasztalnak, s felszólítják az érdekelteket az átalakításra, akkor első esetben lehetőség szerint nem kell alkalmazniuk a munkaügyi bírságot. Amennyiben viszont egy újabb ellenőrzés során is még fennáll a színlelt szerződés, a mentesség már nem érvényes.
A vita során a munkavállalói oldal egyebek között hangsúlyozta: nem fognak támogatni olyan megoldást, amely egyes szakmáknál, foglalkozásoknál a speciális önfoglalkoztatói szabályokkal együtt az általánosnál kedvezőbb adó- és járulékkötelezettségeket határoz meg. Ez elfogadhatatlan a többi szakma részéről.
A munkaadói oldal pontosabb definiálhatóságot hiányolt, amihez viszonyítva kell majd megkülönböztetni, meghatározni a speciális önfoglalkoztatói formát – vetette fel az oldal szóvivője. A munkaadók sem támogatták az általánostól eltérő adó- és járulékszabályokat. Ez esetben ugyanis azok is ezt a formát választanák, akiknek tevékenysége nem indokolja az önfoglalkoztatói státust. (MTI)
A szabályozásra vonatkozó tervezetet már elküldték tárcaegyeztetésre. Az előterjesztés szerint tavaszig elkészülnek az egyes jogviszonyok szerinti adó- és járulékszabályokra, az esetleges kedvezményekre, a költség-elszámolási lehetőségekre vonatkozó elemzések. Foglakoznak azzal is, hogy az egyes jogviszonyok szerint adózók miként vesznek részt a társadalmi közteherviselésben. Az előterjesztés utal rá, hogy szükség esetén javaslatot kell kidolgozni a közteherviselés szabályainak módosítására is.
Dönteni kell arról is, hogy a tipikustól eltérő szakma- és foglalkozás specifikus munkavégzésekre kell-e külön önfoglalkoztatói szabályozás vagy a jelenlegi szabályokat kell módosítani. A szaktárcák megvizsgálják, hogy területükön vannak-e olyan jogviszonyok, amelyek ilyen szabályozást kívánnak.
Tavaszig a tervek szerint a munkaadók és a színlelt szerződéssel foglalkoztatottak egy moratórium lehetőségeit is igénybe vehetik. Amennyiben 2004. március végéig – más elképzelések szerint június végéig – a tényleges munkavégzéssel összhangban álló szerződéssé alakítják át a színlelt szerződést, nem kell megfizetniük a korábbi adó- és járulékkülönbözetet, ezt követően már feltehetően az új szabályok lesznek érvényben. A színlelt szerződéseket nem csupán a munkaügyi felügyelők, hanem az APEH is ellenőrzi – mutat rá egyebek között az előterjesztés.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőjének körlevele szerint, ha a felügyelők színlelt szerződést tapasztalnak, s felszólítják az érdekelteket az átalakításra, akkor első esetben lehetőség szerint nem kell alkalmazniuk a munkaügyi bírságot. Amennyiben viszont egy újabb ellenőrzés során is még fennáll a színlelt szerződés, a mentesség már nem érvényes.
A vita során a munkavállalói oldal egyebek között hangsúlyozta: nem fognak támogatni olyan megoldást, amely egyes szakmáknál, foglalkozásoknál a speciális önfoglalkoztatói szabályokkal együtt az általánosnál kedvezőbb adó- és járulékkötelezettségeket határoz meg. Ez elfogadhatatlan a többi szakma részéről.
A munkaadói oldal pontosabb definiálhatóságot hiányolt, amihez viszonyítva kell majd megkülönböztetni, meghatározni a speciális önfoglalkoztatói formát – vetette fel az oldal szóvivője. A munkaadók sem támogatták az általánostól eltérő adó- és járulékszabályokat. Ez esetben ugyanis azok is ezt a formát választanák, akiknek tevékenysége nem indokolja az önfoglalkoztatói státust. (MTI)
