A módosító javaslat szerint 15 százalékkal nő a bírák és az ügyészek illetményalapja, ami így is jóval alatta marad annak, ami az OBH elnökének korábbi javaslatában szerepelt.
Mégis megemeli a kormány a bírák és az ügyészek illetményalapját. A költségvetés csütörtökön benyújtott összegző módosítójába ugyanis bekerült, hogy
a bírói illetményalap a 2025. évben a jelenlegi 566 660 forintól 651 660 forintra nő.
Ugyanez érvényes az ügyészi illetményalapra is.
Ez 15 százalékos emelést jelent, vagyis – főleg, mivel az illetményalap az elmúlt három évben változatlan maradt – még így is jóval alulmarad a 40 százalékos inflációnak. Ráadásul ez még mindig kevesebb, mint az OBH elnöke által kért visszamenőleges 35 százalékos emelés.
A költségvetést még az Országgyűlésnek is el kell fogadnia, de kétharmados kormánytöbbséggel ez borítékolható.
A novemberben benyújtott költségvetési tervezetben a kormány még egyetlen fillért sem ígért a bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak, annak ellenére sem, hogy Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az illetményalap 35 százalékos visszamenőleges emelésére tett javaslatot. A Bíróságok Fejezetnél ugyanakkor a költségvetés tervezete személyi juttatásként a költségvetés a tavalyi összeg majdnem dupláját, 160 milliárd forintot tartalmazta.
Hamar kiderült, hogy mi áll a háttérben: az Igazságügyi Minisztérium egy négyoldalú megállapodást kezdeményezett, melyet hatalmas viták után az OBH, a Kúria és a bírák önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács is aláírt. Ebben a fizetésemelést ahhoz kötötték, hogy a bírósági szervezetek vezetői igazgatási reformokat is elfogadjanak, például a bírói kinevezés korhatárának 35 évre emeléséről vagy a mozgóbírók létesítéséről.
A megállapodás aláírása miatt már majdnem 2000 bíró és igazságügyi alkalmazott tiltakozott, és lemondott az OBT elnöke, Szabó Péter is. A szerdán megválasztott új elnök, Pecsenye Csaba közleményében kiemelte, hogy önmagában a megállapodás nem sérti a bírói függetlenséget, mint ahogy azt sokan állítják. A célokhoz vezető jogszabályalkotási folyamat eredményeként születendő jogszabályok ugyanakkor potenciálisan magukban hordozzák a bírói függetlenség megsértésének veszélyét. Az elnök megválasztásával egy időben a bírák nyilvánosan tiltakoztak az aláírás miatt az utcán, az OBH épülete előtt.
Gulyás Gergely a kormányinfón a hvg.hu kérdésére is úgy fogalmazott, hogy a kormány továbbra is érvényesnek tartja a megállapodást, és abban maradtak az aláírókkal, hogy számtalan olyan részlet van, amiről még tárgyalnak. Szerinte jó a megállapodás, ez áll a bírók érdekében, ők pedig mindenkit meghallgattak, mindenkivel megegyeztek. A miniszter zavarkeltési szándékot lát, és fejet hajt a bíróságok előtt, hogy nem ültek fel ennek.
A fent említett megállapodás egyébként 3 lépcsős béremelést tartalmaz, ennek első lépése az a 15 százalék, ami most a költségvetési módosításba is bekerült. Ez azt jelenti, hogy
egy kezdő bíró mostani körülbelül 550 ezer forintos nettó bére pótlékok nélkül 633 ezer forintra nő, az igazságügyi alkalmazottak pedig – ha nem kapnak további emelést – jövőre még mindig nettó 300 ezer forint alatt fognak keresni.
Címlapképünkön a bírák tiltakozó leveleit adják át a megállapodás aláírónak az OBT ülése előtt.
