2023 végén fogadták el az Alaptörvény 12. módosítását, amely szerint „Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik”, majd létre is hozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely „feltárja és vizsgálja a más állam, valamint … külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket, …információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ideértve az állam közhatalmi feladatait gyakorló személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységet, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik.” A törvény szerint a Hivatal egyedi ügyeket vizsgál, de eljárása nem minősül hatósági eljárásnak, ezért vele kapcsolatban nem lehet közigazgatási pert indítani.

Vezetőjévé Lánczi Tamás (képünkön) volt kormányhivatalnokot nevezték ki havi csaknem 5,5 millió forintos bruttó fizetéssel.

Az ellenzék és a civil szféra már a törvénycsomag elfogadása előtt figyelmeztetett: ez az állami szervezet a gyakorlatban könnyen lehet, hogy nem lesz több, mint politikai furkósbot a Fidesz vagy a kormány érdekeinek szolgálatában.

Az új hivatal egyik első célpontja a Transparency International Magyarország (TIM) korrupcióellenes civil szervezet lett, amely a jelentés szerint „Magyarországra káros tevékenységet végez”, mert politikai nyomást gyakorol, dezinformációs kampányt folytat.

Ez a szervezet fordult az Alkotmánybírósághoz, miután közölte: bár a törvény szerint az ilyen jelentésnek tényeken alapuló megállapításokat és következtetéseket kellene tartalmaznia, valójában „a kommunista ideológia nyugati-imperialista összeesküvés-elméleteit megszégyenítő kitalációkkal, tárgyi tévedésekkel és súlyos csúsztatásokkal terhelt”. A TIM elősegíti a korrupció megfékezését, ösztönzi az átláthatóságot és számonkérhetőséget a közhatalmi döntéshozatalban, és e tevékenysége során óhatatlanul is a mindenkori közhatalomra nézve sérelmes ügyeket tár fel. De csak ennyiben van köze a politikához – állítja a TIM, hiszen tevékenysége elkerülhetetlenül hatással lehet a választások kimenetelére és a választói akaratra. Ám nem válik politikai szereplővé pusztán azért, mert közlései a politikai életre vonatkoznak.

A szervezet azért tartja Alaptörvény-ellenesnek a hivatalt létrehozó törvényt, mert a vizsgálathoz nem szükséges semmilyen konkrét bizonyíték vagy gyanú. Homályos fogalmak alapján bárki ellen indulhat vizsgálat. A vizsgált intézmény minden iratát köteles átadni, és semmiféle jogorvoslattal nem élhet, pedig ezekben üzleti titkai, ügyfeleinek és dolgozóinak személyes adatai, ügyvédi titkok szerepelhetnek. Ráadásul a hivatal saját szabályait megszegve nem küldte el a jelentés tervezetét nyilvánosságra hozása előtt véleményezésre a vizsgált szervezetnek. A jogszabály a panasz szerint sérti a véleménynyilvánításhoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, a közhatalmat kritizáló véleménnyel szembeni retorziót tesz lehetővé.

Az Ab, amely gyakran évekig rágódik fontos ügyeken, most gyorsan döntött: a panasz alig öt hónapja érkezett. Az előadó maga Juhász Imre Ab-elnök volt.

A határozat a törvényjavaslat indoklására hivatkozva elfogadja, hogy „a Hivatal célja nem a közéleti vita korlátozása, hanem annak átláthatóvá tétele, az információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységek kiszűrése”. Amit megállapít, annak nincs semmilyen – főleg nem büntetőjogi – jogkövetkezménye. Az se jár szankcióval, ha a megkeresett szervezet megalapozott indok nélkül nem adja át az iratait. Ezért a hivatal tevékenysége nem korlátozza a TIM véleménynyilvánítási szabadságát. Mivel az SZH-nak nincs hatósági jogköre, nem vonatkozik rá a tisztességes hatósági eljáráshoz való alaptörvényi jog. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme szintén nem merülhet fel, hiszen az SZH jelentésével szemben nem is lehet bírósághoz fordulni.

Az Ab-határozat indoklása itt hosszan ismerteti, hogy a vizsgált szervezetnek joga van előzetesen véleményt mondani a jelentéstervezetről, de nem utal arra, ami a panaszban szerepel, hogy ezt a jogot az SZH megsértette. Azt viszont leszögezi az Ab, hogy a Hivatal köteles megindokolni, miért nem fogadta el a „figyelembe nem vett észrevételeket”, amelyek ez esetben azért nem érkeztek, mert a szervezet nem kapott lehetőséget ezek megtételére. De itt jön egy jogi kiskapu: az említett indoklás elmulasztása esetén a vizsgált szervezet, jó hírnevének védelme érdekében, bírósághoz fordulhat. Vagyis közigazgatási bíróság elé nem kerülhet például az a súlyos vád, hogy a TIM „Magyarországra káros tevékenységet végez”, de polgári bíróság elé igen.

Mindezek alapján az Ab a TIM panaszát elutasította. Különvéleményt Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró írt. Szerinte a törvényalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn, mert hiányoznak azok a garanciális rendelkezések, amelyek a Hivatal eljárását összhangba hozzák a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal. Rendezetlen például, hogy a vizsgált szervezet mikor tagadhatja meg a közreműködést, és miként tekinthet be a nyilatkozatával összefüggésben keletkezett iratokba. Ezzel részben Schanda Balázs alkotmánybíró is egyetértett.

A Transparency International Magyarország a döntés után azt közölte, hogy a civil szervezetek folytatják a jogi küzdelmet, és mivel a „szuverenitásvédelmi törvény” által okozott jogsérelem a hazai jogrendszerben ezek szerint nem orvosolható, nemzetközi fórumoktól, többek között a strasbourgi emberi jogi bíróságtól kérik annak kimondását, hogy a szabályozás ellentétes az alapvető polgári jogokkal és szabadságokkal.