Bábel Balázs nem gondolja, hogy a sorozatos botrányok megingatnák a hívek bizalmát az egyházban.
„Elöljáróban elmondom, hogy belefáradok a különböző médiumok kérdéseire adandó válaszadásba. Nekem sok álmatlan éjszakát okoznak ezek az események, de az az érzésem, hogy a média sokszor szenzációt keres és félretájékoztat” – írta Bábel Balázs kalocsai érsek a 24.hu egyházi botrányokról szóló kérdéseire. A lap azért kereste meg Bábelt, mert az elmúlt hónapokban feltűnően sok ügy robbant ki a Kalocsa-Kecskeméti Főgyházmegyében, több esetben kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményekről van szó.
Arra a kérdésre, hogy miért pont itt és miért most pattantak ki ezek az ügyek, az érsek azt írta, még ő is keresi a válaszokat. Úgy látja, bár a bizalommal és a hatalom bármely formájával való visszaélés egyetemes jelenség, ez nem jelenthet kibúvót az egyháznak. Bábel szerint napjainkban Kelet-Közép-Európában is nagyobb hangsúlyt kap az egyházi személyek által elkövetett visszaélés jelensége, ami „szisztematikus okokra vezethető vissza”. Mint írja, a szembesülés eltérő ütemben zajlik a közösségekben és ugyan nincsenek egy az egyben átültethető megoldások más országok praxisából, mégis érdemes figyelemmel kísérni a visszaélések megelőzése és feltárása terén működő jó gyakorlatokat.
Az érsek szerint a társadalom az elmúlt években sokkal érzékenyebbé vált minden olyan határátlépésre, amikor valaki nem tartja maximális tiszteletben a másik ember személyiségi jogait, ami az egyházi esetek megítélésére is hatással van és az áldozatok is nagyobb arányban mernek beszélni a velük történtekről.
A papok is korunk gyermekei egy pánszexuális világban, és ahol mindent a nemiséggel hoznak kapcsolatba, ott a szexualitással kapcsolatos bűnök is gyakoribbak.
„Csak Magyarországon 700 elítélt van a börtönökben pedofília bűne miatt, és tudott dolog, hogy a látens pedofília a családokban, iskolákban, egyéb intézményekben ennek többszöröse” – írja Bábel Balázs. Egyes források szerint azért lehet kiemelkedő a nyilvánosságra került esetek száma ebben az egyházmegyében, mert az érsek „problémás” papokat vett át máshonnan, ezt azonban Bábel elutasítja, állítása szerint ugyanis nem olyanok követték el a visszaéléseket, akik más szemináriumból lettek elbocsájtva, hanem akik ide jelentkeztek.
Nem gondolja, hogy az emberek egyházba vetett bizalma sérülne a visszaélések miatt, hiszen „már Jézus 12 tanítványa között is volt áruló”, ezért „téves lenne egyes személyek megbocsájthatatlan tetteiből az egész közösség számára következtetéseket levonni”.
Az utóbbi hónapokban több, a katolikus egyházat érintő ügy pattant ki. Az egyik a szexbotrányba belebukott volt dunavecsei plébánosé, Bese Gergőé, aki olyannyira közel állt a NER-hez, hogy ő áldotta meg a budavári Karmelita kolostort, Orbán Viktor miniszterelnök munkahelyét, és a Megafont is. A papról – akit Bábel érsek mentett fel – a napokban derült ki, hogy Ausztriában próbálta folytatni egyházi tevékenységét, de nem tartottak igényt a szolgálataira.
Két másik ügyben gyerekek zaklatásával vádolnak, illetve gyanúsítanak egy-egy papot, akik szintén a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéhez tartoztak. Az egyik R. Gábor, aki 2022-ben bukott le, és szeptemberben már bíróság elé is állt szexuális visszaélés miatt. Róla korábban a Pesti Srácok azt írta, hogy ajándékokkal csalt magához fiatal fiúkat. Négy áldozata 14 év alatti volt.
A másik egy volt kecskeméti plébános, H. Róbert, aki a gyanú szerint szintén éveken keresztül rontott meg fiatalokat, köztük egy kilencéves gyereket.
Bábel Balázs belső levelezéséből derült ki, hogy van egy negyedik ügy is, B. R.-é, aki szintén az egyházmegye egyik településén volt plébános. Róla az érsek azt írta, hogy 2020-ban áthelyezésért fordult hozzá, mondván, „cigányok üldözik”. A felajánlott helyeket visszautasította arra hivatkozva, hogy ott is utolérik, hamarosan viszont jelezte, hogy Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára elhelyezte egy karitatív szervezetnél, amibe Bábel beleegyezett. Később azonban az érintett plébániára érkezett új pap arról számolt be neki, arról értesült, hogy B. R. valakinek fizetett bizonyos szexuális szolgáltatásokért. Az érsek úgy ítélte meg, hogy nem csak pletykáról van szó, ezért ebben az esetben is vizsgálatot indított.
Tóth Tamás néhány nappal az után, hogy a felelősségét kezdték firtatni a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét érintő szexbotrányokban, lényegi indoklás nélkül felajánlotta lemondását, amit a püspöki konferencia elfogadott.