Tönkrement a Parlamentben kiállított Szent Korona – Habony Árpád „vitrinezése” óta ikonikus – üvegtárolójának hűtőrendszere, így nem tartható a koronázási jelvényekre előírt hőmérséklet és páratartalom. Ezért a Szent Korona Testület – tagjai közt az állam- és kormányfővel – úgy döntött, hogy új vitrint rendelnek a gyártótól, és ez nem lesz olcsó.
Január elsején lesz 25 éve, hogy az első Orbán-kormány idején, ünnepélyesen a Magyar Nemzeti Múzeumból átszállították a Szent Koronát és a koronázásai jelvényeket a törvényhozás épületébe, és annak is mértani középpontjában, a Parlament kupolacsarnokában egy üvegtárlóban állították ki. Akkor tűnt fel a hírekben egy fiatal koronagondnok, Habony Árpád, amint a vitrin különlegességét dicséri, a videó utóbb legendássá vált.
Mostanra kiderült, hogy a kontinensen egyedülálló vitrin nem éri meg a 25 éves jubileumot. Idén augusztus végén észrevették, hogy a golyóálló üveg tárló felső részén a hőmérséklet több esetben is meghaladta a maximális 22 Celsius fokot. Az ellenőrzések során kiderült az ok is: a vitrin beépített hűtőrendszere és annak vezérlése meghibásodott – ráadásul az elsődleges és a helyettesítő rendszer is.
Ezért a nem klimatizálható kupolacsarnokban elhelyezett tárolóban nem biztosítható a párastabilizáció, e nélkül pedig nem tartható az előírt 20 +/- 2 Celsius fokos hőmérséklet és a 40%-os páratartalom. A megfelelő hőmérséklet biztosítása kritikus fontosságú a korona és a koronázási felségjelvények – jogar, országalma, kard – állagának megóvása szempontjából, de
az előírt értékek betartása a fűtésszezon és a nagyszámú látogató okozta hőterhelés mellett hűtés nélkül nem biztosítható.
A probléma felmérésére egy parlamenti feljegyzés szerint szeptember 2-án megérkezett a vitrint gyártó német cég, a Glasbau Hahn GmbH szakértője, aki arra jutott, hogy a hűtőrendszer működésképtelen, és csak a cég frankfurti telephelyén tudnák megjavítani, 8-10 hét alatt. Addig a koronázási jelvényeket csak egy hordozó tárlóba tudnák átrakni, de a hőmérséklet és a páratartalom abban nem szabályozható.
A problémáról 5 héttel később, október 9-én egy műszaki-szakmai nyilatkozat is készült, amelyet az előző dokumentumhoz hasonlóan Polyák László nyugalmazott főmérnök írt alá, aki 1990 óta dolgozott az Országgyűlésnek, a legutóbbi időkig ő volt a Parlament műszaki igazgatója. Ebben figyelmeztetnek, hogy a hűtés nélkül fellépő hőmérsékletingadozás „károsodást okozhat” a Szent Koronában.
Közben a német gyártótól az Országgyűlés Hivatala két indikatív ajánlatot is kért, egyet a vitrin és a hozzá tartozó berendezések teljes cseréjére, vagyis új eszköz legyártására, egy másikat pedig a régi vitrin meghibásodott hűtőrendszerének javítására. Ezek az ajánlatok október közepére meg is érkeztek, így már csak dönteni kellett a felújítás, illetve a csere között – utóbbi megoldás a drágább, de egyik sem olcsó.
Ebben a kérdésben viszont nem dönthettek a parlament műszaki szakemberei. A Szent Koronáról szóló törvény – ez a 2000. évi I. törvény, amelyet a korona 2000 január 1-i átszállításakor a helyszínen, a Parlamentben írt alá Göncz Árpád akkori államfő – alapján ugyanis a Szent Korona Testület jogosult egyedüliként a Szent Koronával és a hozzá tartozó jelvényekkel kapcsolatos intézkedéseket meghozni.
Az évi egyszer kötelezően összeülő – utoljára tavaly decemberben, a Sándor-palotában ülésező – Szent Korona Testület elnöke amúgy a köztársasági elnök, és tagja a miniszterelnök, az Országgyűlés, a Kúria, valamint az Alkotmánybíróság elnöke, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is. A testület október 22-ig döntött is a vitrin ügyében, határozatuk szerint
a Szent Korona és a koronázási jelvények elhelyezésére, őrzésére, kezelésére vonatkozó feltételeknek és egyedi előírásoknak való hosszú távú, megnyugtató megfelelés érdekében új vitrin beszerzése szükséges.
Az új vitrin vásárlását előíró döntés alapján október 31-én az Országgyűlés Hivatala – a Közbeszerzési Hatóság elnökétől kapott felmentés alapján – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra hívta Budapestre a vitrint gyártó Glasbau Hahn GmbH képviselőjét. A cégnek a szerződéstervezet szerint az aláírástól számított 9 héten belül kell leszállítania és üzembe helyeznie az új vitrint, a régit pedig elbontani.
A HVG érdeklődött az Országgyűlés Hivatalánál, hogy mekkora összegre írták alá a szerződést – az eredeti, 1999-es beszerzésnél 28 millió forintot fizettek a német gyártónak. Arra is kíváncsiak voltunk, tervezik-e vitrincseréig a Szent Korona megtekintésének, a kupolacsarnok látogatásának korlátozását, hogy ezzel is óvják a műtárgyat, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ – ha érkezik, megírjuk.
A vitrint és annak kiegészítő egységeit egyébként az elmúlt 25 évben többször is javították, apróbb munkákat végeztek rajta. Talán mert a sok látogató „szétnézte” a vitrint, már pár évvel a beüzemelés után, 2007-ben 9,48 millió forintért kellett „állagmegóvó” munkát végezni rajta. Ezzel a feladattal pedig a Brand Lab Kft.-t bízták meg – ez a cég akkor Habony Mária, a koronagondnok Habony testvérének résztulajdonában állt.
Habony Árpádnak is több köze volt a Szent Koronához, minthogy azt koronagondnokként 2000-ben elhelyezte a vitrinben, hiszen a korona átszállítására, a műtárgyvédelmi és biztonságtechnikai feladatokra kiírt pályázatot a vitrint gyártó Glasbau Hahn GmbH-val osztozva az a Museumsystems Kft. nyerte el, amelynek 1998 őszi alapítása óta egyharmad részben tulajdonosa volt Habony is.
A kendóbajnok restaurátorból lett koronagondnokból lett kormányközeli üzletember-tanácsadó Habonynak volt más vállalkozása is: 2001-ben beszállt a kulturális tanácsadással foglalkozó CCC+Bogner Kft.-be. Ekkoriban dolgozott restaurátorként, 2001-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tanácsadója lett, és részt vett a Sándor-palota felújításában is. Mostanában inkább kaszinói vannak:
Az elmúlt időkben a 800 kilós, nitrogénnel töltött és földrengésbiztos vitrint gyártó német cég is többször szerelt, újított valamit a rendszeren. Például 2008-ban 28,74 millióért, majd 2011-ben újabb 27,76 millió forintért kétszer is felújították a klímaszabályozó egységet, majd 2018-ban – 11 évvel Habonyék után – ők is felújították a vitrint 9,34 millióért, 2019-ben a nitrogéngenerátort cserélték 8,34 millió forintért.
Idén volt 46 éve, hogy a Szent Korona 1978-ban hazatért, miután – mint kiderült, a távozó jelenlegi amerikai elnök, Joe Biden fiatal szenátorként kifejtett lobbierejének hatására – az idén 100 éves Jimmy Carter visszaszolgáltatta Magyarországnak. Ezután 22 évig volt a Nemzeti Múzeumban, most a Parlamentben látható, de a fideszes L. Simon László korábban felvetette, hogy vigyék fel a Várba.
A koronázási ékszerek hazatértének 40. évfordulóját, 2018-at az Orbán-kormány Szent Korona emlékévvé nyilvánította, és egymilliárdos keretből különféle programokat szervezett. Előzőleg, még az új Alaptörvény szövegébe is beépítették a koronára utalást, miután Schmitt Pál akkori államfő úgy ítélte meg, hogy „a magyarok jelentős részének lelkében nagy ragaszkodás és szeretet alakult ki a Szent Korona iránt”.
A Szent Koronára és más nemzeti jelképekre nemcsak kiemelt figyelmet fordít az Orbán-kormány, de kiemelten védelmezi is azokat. A büntető törvénykönyvet például 2013-ban úgy módosították, hogy azóta egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a nemzeti jelképek megsértése – ebbe a kategóriába tartozik a Himnusz és a nemzeti lobogó mellett a Szent Korona gyalázása is.
Még szerencse, hogy a fenti Btk.-szigorítás előtt, 2012-ben járt Magyarországon Adigzsi Tuva szibériai sámán, aki engedélyt kapott arra, hogy szakrális táncot lejtsen a korona körül. A hírek szerint „áldásadó szertartást végzett a magyar és tuva ősök tiszteletére, valamint Magyarország boldogulásáért”. Akkoriban ezt a mutatványt többen kifogásolták, és méltatlannak találták a Szent Koronához és a Parlamenthez:
(Nyitóképünkön a Szent Korona a Parlamentben. Fotó: Stiller Ákos)
