Míg a Fidesz a Rezesova-ügyben azonnal reagált és a kegyelembotrány után is gyorsan törvényt módosított, ezúttal cserbenhagyta a politikai ütemérzéke. A bajai Till Tamást meggyilkoló, de az elévülés miatt nem büntethető tettes esete miatt csak Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc jogszabály-szigorítási követelése után állt elő ezzel a Fidesz.
Látványosan elkésett a Fidesz a közvéleményt intenzíven foglalkoztató bajai Till Tamás-gyilkosság ügyében a reakcióval, amelyet ráadásul politikai előnyére is fordíthatott volna. Így viszont ezt más ellenzéki szereplők tették meg, mire lépett a Fidesz, amelynek már így inkább hátrányára válhat az ügy, semmint előnyére.
A közvéleményt és a politikát is felbolydító ügyben a rendőrség kedden közölte: ugyan 24 év után végre azonosították a 2000-ben eltűnt és megölt 11 éves bajai fiú, Till Tamás gyilkosát, ám az akkor 16 éves F. János szabadon távozhatott a rendőrségről. Az ok: 15 év után elévült a büntethetősége, mivel az elkövetéskor nem volt még nagykorú.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) alapján Magyarországon a büntethetőség alsó korhatára alacsony, 12 év, tehát F. János az életkora alapján felelősségre vonható lett volna. A jogban emberölésnek nevezett gyilkosságért kiszabható büntetési tétel maximuma jellemzően 15 év, minősített eseteknél 20 év, vagy akár életfogytiglan is lehet.
Mivel Till Tamás csak 11 éves volt, az ő megölése minősített eset, mert 14 év alatti volt. Emiatt F. Jánost 20 év vagy akár életfogytiglani börtönt is kaphatott volna, ha az elkövetéskor felnőtt lett volna. Ám mivel csak 16 éves volt, a büntetési tétel maximuma még az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén is legfeljebb 15 évre mérséklődik.
Csakhogy van elévülési idő is a magyar jogban – jellemzően a büntetési tétel maximuma. Az elévülési idő letelte pedig kizárja a büntethetőséget. Vannak kivételek, olyan bűncselekmények, amelyek sosem évülnek el. Ilyen az emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekmények, vagy éppen az emberölés minősített esete.
Till Tamás meggyilkolása tehát elvileg nem évülne el – kivéve, ha a tettes nem volt még nagykorú. Mivel nem volt, a büntethetősége 15 év elévülési idő után, 2015 májusában megszűnt. Ezért a rendőrök elengedték – ha a tanúk befolyásolása miatt később felelősségre is vonhatják, a gyilkosság miatt már nem. Nem csoda, ha az áldozat édesapja így reagált:
De nemcsak az édesapa nem érti, hogy egy emberölés hogyan évülhet el. A politika is hamar reagált az ügyre, méghozzá oldaltól függetlenül. Ez nem meglepő, hiszen Magyarországon hagyománya van a közvéleményt felháborító, főleg életellenes, gyerekek sérelmére elkövetett vagy a súlyos korrupció politikai üggyé emelésének.
Ebben az esetben többről van szó, mint az ügy politikai jellegű “kitárgyalásáról”, hiszen a megszólaló összes pártpolitikai szereplő jogszabály-szigorítást sürgetett. Ebben az esetben egyértelmű az is, hogy a leginkább az a párt tudja a politikai hasznára fordítani a határozott reakcióját – felháborodását és törvényi szigorítást –, aki ezt elsőként teszi.
Elsőként és leghatározottabban Magyar Péter reagált. A Tisza Párt elnöke nem sokkal a rendőrségi bejelentés és az édesapa nyilatkoztata után, kedden este írta ki a Facebookra: “A TISZA Párt követeli, hogy a kormány azonnal nyújtson be jogszabály-módosítást, hogy ilyen soha többé ne fordulhasson elő, egy gyilkosság büntethetősége fiatalkorúak esetén se évülhessen el.”
Másodikként, szerda reggel szólalt meg a DK elnöke. Gyurcsány Ferenc Facebook videóban, ha nem is követelte, de felvetette a törvény újragondolását, mondván: “Súlyos, szorító kérdés ez. Megbocsátható-e a bűn, az ember élete elleni bűn két-két és fél évtized után, a közösség nyújthat-e ebben kezet az elkövetőnek, felmentheti-e a büntetés alól csak azért, mert régen történt valami?”
Szerdán, nem sokkal később Jakab Péter független képviselő, a parlamenten kívüli Nép Pártján elnöke is a Facebookon jelentette be, hogy írásbeli kérdéssel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz: tervezik-e szigorítani a Btk.-t a Till-ügy miatt. Azt írta: “Érthetetlen és felfoghatatlan, hogy egy gyerekgyilkosság büntethetősége hogyan évülhet el!”
Végül a sorban utolsóként, szerdán kora délután futott be a Fidesz reakciója. A képviselőcsoport a Facebookon közölte, hogy kezdeményezik az elévülésre vonatkozó szabályozás szigorítását, mert “mindenkit joggal háborít fel” az eset. Indoklásul azt is írták: “A szokatlan és elfogadhatatlan helyzet azonnali választ kíván.”
Ezután biztosra vehető, hogy a Fidesz-frakció egy vagy több tagja várhatóan önálló képviselői indítvány formájában hamarosan, akár még az őszi parlamenti ülésszakban benyújtja a Btk.-t szigorító javaslatát. Az is biztosra vehető, hogy ezt a Fidesz-KDNP kétharmad aztán meg is szavazza a parlamentben, bizonyára ellenzéki támogatással.
Ám a visszaható hatályú jogalkotás tilalma miatt, ha valamikor a közeljövőben életbe is lép mondjuk egy olyan Btk.-szigorítás, amely már a fiatalkorú elkövetők esetén is kizárja az elévülést, az nem vonatkozhat már Till Tamás gyilkosára, vagyis F. János továbbra is megússza, hogy a 24 évvel ezelőtti tettéért felelősségre vonják. E dilemmáról itt írtunk:
Ami pedig a politikai vetületét illeti az ügynek, jól látható, hogy a politikai közbeszédet egy ilyen fontos ügyben megint nem sikerült a Fidesznek uralnia, hanem a kezdeményezést ezúttal is a már több felmérés szerint is a kormánypártnál népszerűbb Tisza Párt és Magyar Péter vette át.
A Fidesz reakciójának késése azért is szembeötlő, mert a rendőrség keddi bejelentése óriási vihart kavart, már órákkal később egyértelmű volt a közvélemény reakciója, miként borítékolható volt az is, hogy ha politikai választ kell adni az ügyre, akkor annak minek kell lennie.
Ehhez képest a Fidesz mintha politikailag lebénult volna: jelentős késéssel, már Magyar Péter, Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter után, sorrendben negyedikként reagált csak, és az így bejelentett lépése a szigorításról már azt a látszatot kelti, mintha az ellenzék nyomására cselekedne csak.
Pedig korábban a Fidesz, sőt, ha kellett, személyesen Orbán Viktor is gyorsan állt a hasonló, könnyű politikai népszerűséget hozó akciók élére, még ha eltérő okokból is. A sima politikai haszonszerzésre kiváló példa az a régi, de emlékezetes eset, amikor 2013 végén az akkor Fidesz-frakcióvezető Rogán Antal méltatlankodott a Rezesová-ügyben.
Akkor Rogán Antal egy a Facebook-videón felháborítónak nevezte, hogy az első fokon ittas vezetésért elítélt, az M3-as autópályán halálos balesetet okozó Eva Rezesová szlovák milliomos előzetesből “luxuskörülmények közötti” házi őrizetbe került. Rogán – Rezesová lakása elől – kérte az igazságügyi minisztertől, hogy vizsgálják ki a szabad lábra helyezés, a házi őrizet indokoltságát. A miniszter,
Navracsics Tibor válaszul közölte, a házi őrizetről szóló döntést az ügyészség megfellebbezte, amely után “a magyar igazságszolgáltatás korrigálta hibáját” – Répássy Róbert államtitkár óvatosabb volt, ő “véletlen egybeesést” emlegetett.
A közelmúltból pedig ismerős lehet a Fidesz gyors és határozott jogalkotási reakciója a kegyelembotrány utánról. Miután kiderült, hogy K. Endrének – Balog Zoltán exminiszter püspök tanácsára – kegyelmet adott Novák Katalin, azt pedig ellenjegyezte Varga Judit, Orbán Viktor Facebook videóban reagált szinte azonnal. Ebben
a miniszterelnök bejelentette, hogy már írt is egy Alaptörvény-módosítást, amellyel megnyirbálja az államfő kegyelmezési jogkörét – ezzel lényegében Orbán gránitba faragta, hogy Novák Katalin megbocsáthatatlant hibázott.
Ez azonban egyértelműen előremenekülés volt, nem politikai haszonszerzés, hanem politikai túlélési/időnyerési kísérlet, ám nem jött be, Nováknak le kellett mondani. Az Alaptörvény-módosítást ettől még megszavazták, de ez kevés volt, a Fidesznek új “gyermekvédelmi törvény 2.0-val is elő kellett állnia.
Megszavazásakor a módosító csomagról azt írtuk: kevésbé tűnik a gyermekvédelmi rendszert javító, a pedofil bűncselekményeket hatékonyabban megelőző változtatásnak, inkább jelzi azt, hogy az a Fidesztől amúgy sem idegen szigor, fenyegetés és erő hármasának alkalmazásával, “közkívánatra” letudott “hangulatjavító” jogalkotás.
