Több korábban vizsgált intézményben pedig már utóellenőrzés is történt.
Eddig 120 köznevelési intézményben volt átfogó, komplex ellenőrzés, idén októberben és novemberben pedig további 25 intézmény komplex ellenőrzése valósul meg. A legtöbb esetben a gyenge kompetenciamérési eredmények, illetve a magas lemorzsolódási arányok miatt vizsgálódtak a szakértők – írja a Népszava.
Az Oktatás Hivatal adatai szerint azoknak az intézményeknek a száma, ahol ellenőrzésekre kellett sort keríteni, egy év alatt majdnem a duplájára nőtt. A Népszava tavaly októberben cikke szerint akkor még csak 68 köznevelési intézménynél volt átfogó vizsgálat, és az OH közlése szerint eddig 15 esetben történt utóellenőrzés, és míg az intézmények az intézkedési tervben foglaltakat jellemzően végrehajtják, a célok 4 intézményben részben, 2 esetében nem valósultak meg.
Ami az újabb vizsgálatokat illeti, a kompetenciamérési eredmények miatt eddig 82 esetben, a tanulói lemorzsolódás miatt 77 esetben, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kapcsán készítendő fejlesztési vagy intézkedési terv hiánya miatt 41 esetben indult ellenőrzés. Mint a Népszava írja, az esetszámok összességében azért magasabbak a vizsgálatba bevont iskolák számánál, mert egy intézményen belül egyszerre több szempont alapján is indulhat ellenőrzés.
Egy rendeletmódosítás nyomán 2022 májusában indultak el a komplex ellenőrzések. Ezekre az átfogó vizsgálatokra akkor van szükség,
- ha egy iskola az országos átlagnál kimutathatóan alacsonyabb eredményeket ért el a kompetenciamérések során;
- ha az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti vagy egy területen 30 százalék alatti eredményt ért el a pedagógiai-szakmai ellenőrzéskor;
- ha a tanulói lemorzsolódás mértéke magasabb a megyei vagy az országos átlagnál;
- ha egy intézmény nem készített fejlesztési, intézkedési terveket a problémák orvoslására.
A komplex ellenőrzések elindítását korábban állítólag több szakértő és szakmai szervezet kritizálta. Leginkább azt nehezményezték, hogy oktatásirányítás az intézményekre hárítja a problémák megoldását, vagyis az igazgatóknak kell intézkedési tervet kidolgozniuk és végrehajtaniuk a tanulói lemorzsolódás, vagyis a korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében is, miközben az okok rendszerint túlmutatnak az iskola határain.