Bár az elmúlt két és fél évben valamelyest változott az orosz–ukrán háború magyarországi megítélése, a többségi vélemények nagyságrendjében nincs változás: 2022-höz hasonlóan a lakosság 65 százaléka gondolja úgy, hogy az orosz fél agressziójáról van szó, és 62 százalék Oroszországot látja felelősnek a kialakult helyzetért – derült ki a Závecz Research október elején készült közvélemény-kutatásából, amelyet az Index közölt. 

A felmérés szerint ugyanakkor 13 százalékról 22 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Oroszország védekezésből indította a háborút, és 16 százalékról 26 százalékra emelkedett azoké, akik szerint Ukrajna tehető felelőssé a jelenlegi helyzetért. Mindez a bizonytalanok táborának csökkenésével párhuzamosan történt, ugyanis 2022-ben a lakosság 22–25 százaléka, október elején viszont már csak 12–13 százaléka nem tudta, mit gondoljon a háborús felelősségről. 

A Závecz kutatása kitért arra is, hogy a Fidesz szavazói körében 53 százalékról 41 százalékra csökkent az Oroszországot elítélők aránya, jelentősen, 18 százalékról 44 százalékra emelkedett viszont azoké, akik szerint Oroszország védekezésből indította a háborút. Két éve a Fidesz-szavazóknál még az volt a meghatározó vélemény (46 százalék), hogy Oroszországé a nagyobb felelősség, 23 százalékuk nevezte meg Ukrajnát. Ez az arány átfordult, ma már 53 százalékuk inkább Ukrajnát hibáztatja, 33 százalékuk Oroszországot.

Az adatok alapján 50 százalékról 46 százalékra csökkent azok aránya, akik biztosan vagy valószínűleg harcolnának katonaként, vagy más módon segítenék az országot védő hadsereget egy esetleges támadás esetén. 

A felmérés Magyarország európai uniós és NATO-tagságának megítélésére is kitért: a lakosság 68 százaléka az Európai Unióban történő maradásra voksolna egy ezzel kapcsolatos népszavazáson, a NATO-tagság támogatottsága pedig még ennél is magasabb, 78 százalék. 

Arra a kérdésre, hogy van-e olyan szomszédos ország, amelytől Magyarországnak katonai szempontból tartania kell, 16 százalék vélekedett úgy, hogy van, 65 százalék szerint pedig nincs. A teljes népesség arányában a legtöbben (11 százalék) Ukrajnától tartanak, a második Románia 7 százalékkal. 

A Závecz Research ezer fő telefonos megkérdezésével készített reprezentatív kutatást Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő megrendelésére. Az adatfelvétel október 1–8. között történt.