Itthon Lengyel Tibor 2024. szeptember. 18. 14:38

Itt az újabb speciális, árvízi hatalomgyakorlás: a különleges jogrend, ami nem is az, mégis sokat tud

Lengyel Tibor
Szerzőnk Lengyel Tibor

Új jogi kategóriát élesített az árvízi védekezés miatt Orbán Viktor. Az összehangolt védelmi tevékenység ugyan nem számít különleges jogrendnek, mégis széles körű felhatalmazást ad a kormánynak. Például ingó- és ingatlanvagyon ideiglenes „igénybevételére”, rendkívüli munkavégzés elrendelésére és büntetésre is.

A kedd este életbe lépett, és fix ideig, egy hétig érvényes, Orbán Viktor által aláírt friss rendelet szerint az árvízi védekezés összehangolása érdekében a kormány Magyarország egész területére összehangolt védelmi tevékenységet rendel el. Ez a kifejezés speciális hatalomgyakorlási, jogi kategória élesítésére utal, és valóban egy új helyzetet jelez. 

Rendeletben ruházták rá Pintér Sándorra az árvíz elleni védekezés feladatát

A törvény szerint Lantos Csaba energiaügyi miniszteré lenne a feladat.

Ezzel négyre nőtt az egyszerre Magyarországon érvényben lévő rendkívüli helyzetek száma az ukrajnai háború és az energiaválság miatti veszélyhelyzet, valamint a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet mellett. Ezek közül a veszélyhelyzet a komoly, vagyis az Alaptörvény szerint is különleges jogrend, mint amilyen például a hadiállapot is. 

Ez az egy hétig érvényben lévő jogi kategória azonban nem veszélyhelyzet, így nem is számít különleges jogrendnek. Eddig nem is alkalmazták, pedig három éve létezik. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021-es törvény vezette be, és a kormány „súlyos vagy elhúzódó védelmi és biztonsági esemény esetén” rendelheti el. 

A Dunán és a Lajtán hamarosan tetőző árhullám kétségkívül „súlyos és elhúzódó védelmi és biztonsági esemény”, amely indokolja, hogy az állam rendelkezzen olyan jogi eszközökkel, amelyek biztosítják a gyors és hatékony védekezést és az összkormányzati szintű együttműködést a válságkezelés során. 

Az árvízi helyzetről a HVG folyamatosan frissülő tudósításában itt tájékoztatunk:

Karácsony szerint Budapest felkészült, tizenkét településen katonák küzdenek az árral – árvízi hírek percről percre

Az árvízvédelmi készültség minden mozzanatáról beszámolunk, kövesse az eseményeket a hvg.hu-n!

Ez tehát egyfajta első lépcső, de indokolt esetben a következő lépés az Alaptörvényben is nevesített különleges jogrendek egyikének elrendelése lehet. Ez a veszélyhelyzet lehetne, amit „az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény”, például az árvízi helyzetre tökéletesen passzoló „elemi csapás” esetén is élesíthetnének.

Van bármi értelme annak, ha homokzsákot pakolnak a politikusok, vagy csak zavarják a munkát?

Szívesebben megválasztják azt a politikust, aki a természeti katasztrófa alatt és az újjáépítéskor odateszi magát, bezzeg azt könnyebben megbuktatják, aki a védekezésre előre költ. A példamutatás sokat segít abban, hogy önkénteseket vonzzanak be, és a menedzsment kutatói azt is megnézték, hogyan érdemes viselkednie annak a felső vezetőnek, aki beáll az átlagemberek közé dolgozni.

Ez már sokkal szélesebb jogkört adna a kormánynak, de Orbánéknak igazából nincs szükségük egy újabb, parlamenti jóváhagyáshoz és hosszabbításhoz veszélyhelyzet elrendelésére a többletjogosítványok érdekében, amikor az ukrajnai háború miatt amúgy is hatályos a háborús veszélyhelyzet, amely mindezt megadja a kormánynak. 

Ugyan a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva csak az orosz–ukrán háborúval összefüggő intézkedéseket lehetne rendeleti úton hozni, árvízieket nem. Ezt a szabályt azonban eddig is elég nagyvonalúan kezelte a kormány: folyamatosan visszaél ezzel a joggal, és dönt rendeleti úton szinte bármiről, megkerülve az Országgyűlést. 

Orbán Viktor: Jövök le az árral a Dunán

Árvízinfót tartott a miniszterelnök.

Talán ezért sem hirdette ki Orbán Viktor rögtön az árvíz miatt a komolyabb kategóriát, a veszélyhelyzetet, mert előzőleg ezt Gyurcsány Ferenc DK-elnök követelte. Végül az is igaz, hogy az enyhébb kategória, az összehangolt védelmi tevékenység is elég sok eszközt ad a kormánynak, amely mostantól elrendelheti az alábbiak bármelyikét: 

  • egyes útvonalakon a közlekedés időszakos korlátozását, 
  • az államhatár rendjének fokozott ellenőrzését, 
  • az államhatáron történő átlépés fokozott ellenőrzését, illetve időszakos korlátozását, 
  • az ország egyes területeit érintő személy- és áruforgalom korlátozását, 
  • az árvízi helyzettel összefüggésben intézmény, létesítmény, rendezvény látogatásának és szervezésének korlátozását, 
  • a kijelölt közterületek és intézmények biztonságának fokozását szolgáló ellenőrzési és védelmi rendszabályok alkalmazását, 
  • különösen veszélyes személyek elfogása tekintetében a védelmi és biztonsági szervek erre kijelölt erőinek közös igénybevételét, 
  • a köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó kiegészítő szabályok alkalmazását, 
  • egyéb, az árvízi események kezelésével, felszámolásával, a kármegelőzéssel összefüggő, de az alapjogot nem korlátozó intézkedés bevezetését. 

Az összehangolt védelmi tevékenységnél elvileg előírás a célhoz kötöttség, így csak azt lehet elrendelni, ami az árvízi védekezést szolgálja, és akkor is csak a kárelhárítással, felszámolással arányosan. Ráadásul csak meghatározott földrajzi területre, legfeljebb három hónapra – előbbit az egész országgal kimaxolták, utóbbit az egy héttel nem.

Para-Kovács Imre: Orbán és Magyar, homokzsák a foltját

Nyilván csak az a katasztrófa, amit nem Orbán okozott, az általa okozott katasztrófák legfeljebb átmeneti nehézségek. A dunai árhullámról azonban tudni lehet, hogy akkor is levonul, ha alkalmatlan politikusok állnak neki sorfalat – írja Para-Kovács Imre.

Az összehangolt védelmi tevékenység a fenti lista mellett lehetőséget ad a kormánynak a honvédség közreműködésének elrendelésére is. Sőt, „a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése és mozgósítása körében (…) köztulajdonú ingó és ingatlan vagyontárgyak ideiglenes igénybevételét” is engedi, utólagos kártalanítás mellett. 

Ebben az egy hétben a törvény szerint a kormányhivatalok minden kormánytisztviselője és munkavállalója „rendkívüli munkavégzésre kötelezhető”. Továbbá a kormányhivatalok hatósági eljárást folytathatnak le, és „védelmi és biztonsági bírságot” szabhatnak ki arra, aki a bevezetett szabályokat nem hajtja végre vagy megszegi.

Amint arra a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy tavalyi tanulmánya is felhívja a figyelmet, most jut kulcsszerephez a védelmi és biztonsági igazgatás szerve, a Védelmi Igazgatási Hivatal, mert ez biztosítja a döntés-előkészítés koordinációját, a tárcák közötti együttműködést és „a Nemzeti Eseménykezelő Központon keresztül a kormányzati döntések becsatornázását az operatív végrehajtás szintjére”.

Népszava: Rogán szuperhatósága rendkívüli helyzetben még több jogkörhöz jut

Egy prezentáció részei szivárogtak ki, amelyek szerint jövő nyárra állhat fel a Nemzeti Eseménykezelő Központ.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.