1990 és 1993 között töltött be miniszteri posztot.
Nyolcvanhárom éves korában, családja körében elhunyt Kupa Mihály, közgazdász, politikus, volt pénzügyminiszter
– tudatta a család az MTI-vel.
Kupa Mihály Budapesten született 1941. április 3-án. 1958-ban összeesküvés vádjával 10 hónapi börtönre ítélték. 1959 és 1969 között a Chinoin Gyógyszergyárban dolgozott, 1965-től a Mikrobiológiai Laboratórium kísérleti üzemének vezetője volt. Közben levelező tagozaton leérettségizett, esti tagozaton pedig elvégezte a közgazdaságtudományi egyetem elméleti közgazdaságtudományi szakát. 1975-ben doktorált.
1969 és 1975 között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa volt, infrastruktúrával és pénzügyi statisztikával foglalkozott. 1975-től a Pénzügykutatási Intézetben dolgozott, 1984-től a Pénzügyminisztérium munkatársaként pénzügypolitikával, adópolitikával, majd az államháztartás reformjával foglalkozott.
1990-ben a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének, a DRT Hungary budapesti irodájának vezetője lett, és Rabár Ferenc akkori pénzügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett.
Rabár Ferenc utódjaként 1990. december 20. és 1993. február 11. között pénzügyminiszter volt. Funkciójából adódóan ő volt a kormány gazdasági kabinetjének elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsának alelnöke, valamint az Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világbank Közgyűlésének elnöke.
“Rabár úrral mindvégig jó beszélgetőpartneri viszonyban voltam. Többről nem volt szó. Csak az államháztartással kapcsolatban adtam neki tanácsokat. Arra kért, szervezzek egy csapatot az adórendszer reformjára” – mondta egy korábbi, a HVG-nek adott interjújában.
1991-ben időközi országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) támogatásával indult Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú egyéni választókerületében, megválasztása után az MDF parlamenti frakciójához csatlakozott. 1993-ban kilépett az MDF-frakcióból, a ciklus végéig független képviselőként dolgozott. 1994-ben független országgyűlésiképviselő-jelölt volt, de mandátumot nem szerzett. Az 1998-as országgyűlési választáson sikeresen indult Szerencsen független képviselő-jelöltként, 2002-ig volt parlamenti képviselő.
2001-től 2007-ig az általa alapított Centrum Párt elnöke volt. 1993-tól a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem docense volt. 1980-ban jelent meg A jövedelemelosztás, költségvetés, gazdasági folyamatok című könyve, 1987-ben pedig A személyi jövedelemadó Magyarországon című munka szerkesztője volt. 1991-ben 1956-os Emlékéremben részesült, 2003-ban Heller Farkas-díjat, 2009-ben Húszéves a Köztársaság Díjat kapott. 2018-ban a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány kuratóriumának tagja lett.
“Vallom, hogy a politikusnak nem kell szentnek lennie, de tudomásul kell vennie, hogy modellként szolgál a társadalom tagjai számára. Ha az uralkodó osztály rossz példát mutat, és például a Kulcsár-ügyben, más perekhez hasonlóan, az igazságszolgáltatás megfeneklik, s egyszerűen képtelenség kideríteni az igazságot, sok jót nem várhatunk”
– fejtegette egy másik, lapunknak adott interjújában.
Nyitóképünkön Kupa Mihály a Centrum Párt Elnöke, Országgyűlési független képviselő 1998–2002. Budapest, 2002.03.04. Fotó: Túry Gergely
Figyelünk, mire kíváncsiak olvasóink. Cikkünk írásában segítségünkre volt a Google Trends.
