Elhangzott Orbán Viktor 2024-es nagy világmegfejtése a Tusványoson, mutatjuk, mik voltak a miniszterelnök legerősebb kijelentései.
Bukarest-Budapest TGV
Orbán a tusványosi beszédét azzal kezdte, hogy ezúttal diplomáciai demarsot ugyan nem, de egy meghívást kapott Bukarestből, ahol a Bálványosi Szabadegyetem előtt a román miniszterelnökkel tárgyalt. Bár konkrétumot alig árult el, annyit igen, hogy küzdeni fog azért, hogy Románia a schengeni övezet tagjává válhasson, illetve terveznek egy Budapest-Bukarest vasútvonal, ahogy ő fogalmazott, egy „Budapest-Bukarest TGV” megépítését is. Hogy mindezt mikorra, milyen pénzből, milyen technológia alapján tervezi, arról nem mondott semmit, ahogy arról sem, ki építhetné fel a vasutat.
Trump ante portas
Orbán arról beszélt, hogy békemisszióját követően, vagyis azután, hogy ellátogatott Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe, Washingtonba, majd Floridába, Donald Trumphoz is, mozgolódás kezdődött a világban. Említette, hogy az amerikai védelmi miniszter egyeztetett az orosszal, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trumppal, az ukrán külügyminiszter Pekingbe utazott, mindezt ő egy békepárti iránynak fogja fel. Abban nincs új, hogy Donald Trumpra ő a béke embereként tekint, szombati beszédében azonban úgy fogalmazott, az ukránok is elmozdultak ebbe az irányba. Egyedül Európa nem, ezzel pedig az EU nagyot kockáztat. Kockáztat, mert Orbán szerint egy Trump vezette Egyesült Államok magával fog foglalkozni, nem Európával, Európa pedig túl mélyen elköteleződött az orosz-ukrán háborúban, így egyedül kell annak árát megfizetnie.
Oroszország más, mint aminek láttuk, aminek láttatták velünk
A miniszterelnök szerint Oroszország gazdasági életképessége kiemelkedő: nem roppantották őket sem a szankciók, sem a SWIFT-rendszerből való kizárás, ugyanis 2014 óta készültek a háborúra. „Mindenkinek van egy terve, amíg szájon nem vágják” – utalt az EU szankciós terveire a miniszterelnök, aki ezzel jelezte azt is, hogy nem számít arra, hogy Oroszország a jövőben megrogyna a nyugati nyomás alatt.
Amerikai akció volt az Északi Áramlat felrobbantása
Orbán szerint az Európai Unió szolgaian kiszolgálta az amerikai demokraták igényeit, nem épített ki saját külpolitikát a háborúval kapcsolatban, behódolt nekik. Ennek szerinte legékesebb példája, hogy mind az EU, mind Németország válasz nélkül hagyta az Északi Áramlat vezetékeinek felrobbantását, melyet Orbán amerikaiak által szervezett terrortámadásnak nevezett, bár nem mondta, hogy ezt mi alapján állítja.
Új hatalmi tengely van a világban, világrendszerváltás jön
A miniszterelnök állítja: a korábban meglévő és erős európai Berlin-Párizs-tengely mára összeomlott. Új hatalmi tengely van: London-Varsó-Kijev-balti államok-skandinávok. Orbán tőle szokatlan módon keményen beleállt a lengyel kormányba, arról beszélt, hogy ők azért faroltak ki a Visegrádi Négyek közül, mert az amerikaiak elsőszámú európai támaszpontja akartak lenni, Németországot pedig túl akarták fejlődni – vagyis megkerülték a Berlin-Párizs-tengelyt. Orbán régi lengyel álmokat lát beteljesülni ezzel, azonban beszéde végén már odáig jutott el, hogy mindez nem fog összejönni a lengyeleknek, mert nincs elég forrásuk rá. A miniszterelnök szerint világrendszerváltás jön, amely még évtizedeken keresztül fog zajlani.
Ezt a harcot már nem ő fogja befejezni
A miniszterelnök korábban csak a 2030-ig tartó ambícióiról beszélt, most viszont a világrendszerváltással kapcsolatban már azt mondta, az évtizedekig is eltarthat, így nem tartja reálisnak, hogy ebben Magyarország pozicionálását ők, a jelenlegi hatalmi generáció fejezzék be. Ő leginkább a mostani húszas, harmincas éveikben lévő fiatalokra tekint utódjaként, szerinte a fiatalok a jövőben is vagy nemzetiek, vagy liberálisok lesznek, és míg a “liberális latteavokádos, mindenmentes, slimfitek” lesznek az egyik oldalon, míg a másik oldalon a vagányok. Toborzást hirdetett, úgy fogalmazott, „nemzeti érzelmű, bátor fiatal harcosok kerestetnek”.
Nem Oroszország a legnagyobb gond
Orbán szerint a Nyugat összeomlása a legnagyobb gond. A Nyugat szerinte nincs vezetve, nem racionális, nem tudja kezelni azt a helyzetet, hogy két nap van az égen (Kína és Amerika). Azt gondolják, meghaladták a nemzetállamok korát, ezért van ellentét az ottani és a magyar gondolkodás között. A miniszterelnök az összeomlás kezdetét az 1960-as évekre, a szexuális forradalom, illetve a diáklázadások éveire datálta. Szerinte ekkor született az a gondolat, hogy az egyén a közösségek felett áll, ám ő ezzel nem ért egyet. A Nyugat szerint jelen állapotában képtelen felvenni a versenyt a Kelettel, sőt azzal, ahogyan Oroszországgal szemben politizál, Kína, India és az egyre emelkedő ázsiai országok közé lökte azt, mintegy versenytársat kreálva magának. A Nyugatot nagy helyett nagyképűnek, agresszív törpének tartja, szerinte az európai országok már nem fognak visszatérni a nemzetállamok közé, el kell fogadniuk Magyarország és a közép-kelet európai régió különutas külpolitikáját.
Tiltott, tűrt, támogatott
Brüsszelben Orbán szerint a szocializmusból ismert 3T politikája uralkodik. Magát, pártját, kormányát és nemzetközi szövetségeseit a miniszterelnök a tiltott kategóriába tette, ezt szerinte az példázza, hogy új pártszövetsége nem kapott jó pozíciókat az EP-ben. Ugyanakkor van, akit Brüsszel szerinte támogat, ilyenek a Fidesz magyarországi ellenfelei, akik az Európai Néppárthoz frissen csatlakoztak. Ezzel egyértelműen Magyar Péter pártjára célzott.
A magyar nagystratégia
Orbán elmondása szerint 2022 óta dolgoznak egy nagystratégián, főként Orbán Balázs, a politikai igazgatója vezényletével. A stratégia még nincs kész, célja azonban a blokkosodás elkerülése. Azt mondta, az a kulcs, hogy mind a nyugati, mind a keleti gazdaságban jelen kell lenni, viszont ha az Egyesült Államoktól jönne ajánlat, akkor azt érdemes fontolóra venni. Orbán arról is beszélt, hogy az Amerikai Egyesült Államoktól többször is jött olyan üzenet, hogy ki kellene lépnie Magyarországnak az Európai Unióból.
A családtámogatás kiterjesztése
Orbán Viktor szerint a családoknak munka és vagyon kell, így a családtámogatások kiterjesztésén dolgoznak. Azt mondta, azon dolgoznak, hogy a magyarországi családtámogatási rendszer ne csupán a Magyarországon élőkre, hanem minden magyarra vonatkozhasson a határokon túl is. Egyelőre konkrét időpontot nem mondott, így nem tudjuk, hogy ezt mikorra valósíthatja meg a kormány. Annyit tett csupán hozzá, hogy 2025 után meg fogják duplázni a gyermekek után járó adókedvezményt.