A háború és béke kérdése a téma Tusványoson is. A fideszes Németh Zsolt bipoláris világrendet és a keleti nyitás, valamint az EU–NATO-tagság békés egymás mellett élését emlegette, míg az exszocialista Mesterházy Attila második hidegháborúról és Ukrajna EU-tagságáról beszélt. A HVG helyszíni tudósítása.
“Mindenki ismeri azt a mesét, amikor a szép, színes madár addig nézegeti magát a tó vízében, amíg felfalja a róka. Mi a jelen helyzetben azt javasoljuk ennek a madárnak, hogy nézzen kicsit körbe, és akkor talán elkerülheti a vesztét” – így illusztrálta a világpolitikai viszonyokat Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdán a Tusnádfürdőn rendezett Bálványosi Szabadegyetemen. A kormánypárti politikus a “Háború és béke” című panelbeszélgetésen vette sorra, hogyan változnak a geopolitikai viszonyok és milyen hatással van ez Magyarországra. Mindezt négy pontban foglalta össze.
Atlantizmus
Bár súlyos kihívásokkal néz szembe a NATO, a katonai szövetség mégis eddig nem látott biztonságot jelent Közép-Európában is, az atlantizmus pillérét pedig egyértelműen az Egyesült Államok jelenti Németh szerint. A politikus úgy gondolja, a biztonságtudatos gondolkodás 2015, vagyis a migrációs válság óta erősödött fel Európában, az orosz–ukrán háború pedig tovább fokozta ezt az igényt. A konfliktusból való kiút megtalálásának kulcsa a politikai családok közötti párbeszéd lenne Németh szerint, ennek apropóján vállon veregette saját magát és a Fideszt, amiért új európai pártcsaládot hoztak létre. “A nacionalista jogot sért, a patrióta ezzel szemben jogot véd” – foglalta össze a különbséget a politikus, aki szerint a Patrióták közös nevezője az atlantizmus.
A három alapító párt közül az osztrákok radikális jobboldaliak, a csehek a liberális oldalról érkeztek, a Fidesz pedig a jobbközepet képviseli, a biztonságtudatosság azonban ennek ellenére is összeköti őket – mondta Németh. A 86 képviselőt számláló Patriótákat alkotó pártokat ebben a cikksorozatunkban mutattuk be.
Az egykori MSZP-elnök, az újabban már saját pártot vivő Mesterházy Attila már a fesztivál első napján összetalálkozott Schiffer Andrással, aki be is szólt neki, hogy felesleges vitatkoznia Németh Zsolttal, hiszen az atlantizmusról annyira hasonlóan gondolkodnak, hogy szinte felcserélhetők a megszólalásaik. Nagy véleményütközés valóban nem volt, Mesterházy inkább kiegészítő gondolatokat fűzött a külügyi bizottság elnökének mondandójához. Azt azért leszögezte, hogy az orbáni külpolitikát, amelyet a miniszterelnök tavaly Tusványoson három idősíkra (történelmire, stratégiaira és taktikaira) vetített ki, mindhárom esetben tévesnek tartja.
Az elefántok és a csiga
Sokak szerint a multipolaritás irányába mozgunk, Németh azonban úgy látja, ez még kicsit arrébb van, ő inkább egy kínai–amerikai tengelyen kialakuló bipoláris világrend kialakulását látja. Németh szerint a magyaroknak nem érdeke ez a blokkosodás, de az világos, hogy egyre intenzívebb mind az egymásra utaltság, mind az együttműködés az Egyesült Államok és Kína között.
Amikor elefántok ütköznek, akkor soha nem tudjuk, hogy épp harcolnak vagy szeretkeznek. De a csiga szempontjából, aki ott mocorog közöttük, ez mindegy is”
– vont párhuzamot azzal, milyen hatása van Magyarországra a nagyhatalmak közötti viszonyoknak. Úgy gondolja, egyik oldaltól sem lehet elhatárolódni, így a keleti nyitás, vagy a kínai BYD autógyártó magyarországi beruházása nincs ellentétben a NATO vagy épp az EU iránti elköteleződéssel.
“Egy második hidegháború küszöbén állunk” – véli Mesterházy, ez azonban máshogy néz ki, mint legutóbb. Egyetértett Németh Zsolttal abban, hogy a blokkosodás szembemegy Magyarország érdekeivel, ahogy abban is, hogy Oroszország kezd kiszorulni a nagyhatalmak közül.
Harmadik helyre azonban még most is felfér az USA és Kína mögött, de legfőbb célja szerinte Európa destabilizálása azáltal, hogy kiszorítja a kontinensről az amerikai befolyást.
Ebből a szempontból Trump veszélyes lehet, mert ő önként is elhagyhatja Európát, ha úgy alakul
– fogalmazta meg aggályait Mesterházy.
Tábornokok helyett diplomaták!
Az oroszbérencség vádja “cordon sanitaire” módjára lengi körbe a kelet-európai régió külpolitikáját, vagyis Németh Zsolt szavaival élve a keleti frontot, holott erről szó sincs a politikus szerint. Ők ugyanis nem kapitulációra akarják rávenni Ukrajnát, épp ellenkezőleg: azt gondolják, nem dolgozik nekik az idő, a szuverén jövő számukra csak akkor lehetséges, ha a lehető legrövidebb időn belül sikerül elérni a tűzszünetet.
Az kellene, hogy nem a tábornokok, hanem a diplomaták irányítsák az eseményeket, a tárgyalások során pedig természetesen kiállunk Ukrajna területi integritása mellett – vette elő nyugatias hangját Németh, de később belátta, hogy pontosan mit jelent a jelenlegi helyzetben ez a területi integritás, az messze nem olyan egyértelmű. Ehhez Mesterházy azt fűzte hozzá, Ukrajna védelmében sokat segítene a jövőbeni uniós csatlakozás, a NATO-ba való bevételét azonban egyelőre nem látja indokoltnak.
Hiányos ismeretek
A keleti mellett szintén nem szabad alábecsülni a déli front jelentőségét Németh szerint, ebben a térségben ugyanis szintén fontos szereplő Oroszország, példaként a szub-szaharai Afrikát és Szíriát hozta. Hozzátette, a migrációs helyzet ezeken a helyeken dől el, így az ezzel szembeni védekezéshez elengedhetetlen megérteni, mi történik délen.
“Mi magyarok mindig gyorsak voltunk a tudásbázisok kialakításában” – folytatta a politikus, majd egy javaslatot is megfogalmazott a külpolitikánk fejlesztésére. Úgy látja ugyanis, hogy az afrikai terepismeretünk a jelen helyzetben hiányos, kulcsfontosságú feladat lenne egy naprakész tudásbázis kialakítása az ottani viszonyokról.
