Még a korábban sikeres fideszes polgármesterek sem tudták visszaszerezni pozícióikat Budapesten, az ellenzékiek pedig még növelni is tudták előnyüket. A Tisza Párt a közgyűlésben a semmiből zárkózott fel a Fidesz mellé, a mérleg nyelve szerepük nehezíti az újraválasztott Karácsony Gergely dolgát. Magyar Péter pártja a következő, 2029-es választáson már érdemi kihívást jelenthet mindenkinek.
A Fővárosi Közgyűlés teljesen átalakul, a városvezetés mögött álló pártok nem tudják majd kompromisszumok nélkül irányítani Budapestet, Karácsony Gergelynek az egyes ügyek mentén együtt kell majd működnie a Tisza Párttal – foglalta össze a budapesti újdonságokat a Republikon Intézet elemzése, amely szerint a júniusi választás után rendhagyó módon majd csak októbertől érvényes főbb változások az alábbiak:
- Lassítja majd a döntéshozatalt, hogy a közgyűlésbe 10 képviselőt delegáló Tisza Párt tartósan nem akar együttműködni egyetlen más párttal sem, így a Tisza kezébe jelentős érdekérvényesítő erő került.
- A kerületekben érdemben nem változtak az erőviszonyok, összesen négy polgármester személye változott, de két helyen ez nem jelentett pártpolitikai értelemben vett oldalcserét.
- A regnáló kerületi polgármesterek relatív előnye szinte minden esetben nőtt a legerősebb kihívójukhoz képest, a polgármestereknek azonban számolniuk kell a kihívással, amit a Tisza Párt jelenthet majd öt év múlva.
A Republikon Intézet elemzése azzal, az újraszámlálás után immár jogerősen is újraválasztott – Vitézy Dávid előtt mindössze 41 szavazattal győztesnek befutó – Karácsony Gergelynek már most fejfájást okozó helyzettel indít, hogy
a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum által támogatott főpolgármesterként a következő öt évben a korábbinál sokkal nehezebb dolga lesz.
Hiába lesz ugyanannyi ellenzéki és fideszes kerületi polgármester az ősszel kezdődő új ciklusban, a Fidesz és a Mi hazánk kooperációjában átírt szabályok szerint tartott júniusi választás nyomán a közgyűlést már a pártlistákról bejutott képviselők alkotják majd, a kerületi polgármesterek „alanyi jogon” már nem kerülnek be a testületbe.
Az ellenzéki oldalon komoly átrendeződés történt: az októbertől működő új közgyűlésbe a Tisza Párt ugyanannyi, 10 mandátumot szerzett, mint a Fidesz, a DK–MSZP–Párbeszéd-szövetség pozíciókat vesztett, és csak 7 mandátuma lesz, a Momentum pedig 150 szavazat híján be se került a testületbe.
A kormánypárti lista jellemzően azokban a kerületekben kapott több szavazatot, ahol a fideszes polgármesterjelölt jól teljesített. A Tisza Párt eredménye viszont jóval érdekesebb. A párt átlag 27 százalékot ért el a kerületekben, legjobb és legrosszabb budapesti eredményei között pedig csak 7 százalékpont különbség van.
A Republikon Intézet elemzése szerint a Tisza és a Fidesz egyenlő mandátumszáma azt jelenti, hogy a városvezetés a következő öt évben nem tudhat maga mögött állandó többséget (a két párt a 33 képviselői helyből összesen 20-at birtokol), így Karácsonynak ügyek mentén együtt kell majd működnie a Tisza Párttal vagy pedig Vitézyékkel.
Ha Magyar Péter pártja ebben konstruktívnak is mutatkozik, Karácsony számára fontos, hogy ne álljon elő olyan helyzet, mint 2010–2014 között Esztergomban, amikor a testület fideszes többsége gyakorlatilag megbénította a város működését azzal, hogy semennyire nem volt hajlandó együttműködni Tétényi Éva ellenzéki polgármesterrel.
A kerületekben összességükben nem változtak érdemben az erőviszonyok. Az I. kerület vezetését visszavette a Fidesz, a XII. kerületben pedig az ellenzék győzött, Kovács Gergely lett a polgármester. A Hegyvidék vezetésének elnyerése a viccpártként indult Magyar Kétfarkú Kutya Párt első jelentős győzelme a megalakulása óta.
Az ellenzék erejét mutatja, hogy többen úgy maradtak/lettek polgármesterek, hogy a Fidesz jelöltjével szemben több induló is volt. Így maradt posztján Niedermüller Péter a VII., Pikó András a VIII., Baranyi Krisztina a IX. kerületben. Zuglóban ismét ellenzéki győzelem született: az MSZP-s Horváth Csabát a momentumos Rózsa András váltja.
Az inkumbens hatás, vagyis a már hivatalban lévő polgármester előnye szinte mindenhol érzékelhető volt. A 21 kerületből, ahol nem történt pártpolitikai értelemben oldalváltás (a IV. és a XIV. kerületben más lett a polgármester, de ellenzéki kerületek maradtak), 16-ban a regnáló polgármester növelni tudta az előnyét az öt évvel ezelőttihez képest.
Niedermüller Péter volt a polgármesterek közül, aki a legalacsonyabb szavazataránnyal őrizhette meg a székét – emlékeztet a Republikon Intézet elemzése. Ám neki nemcsak fideszes, de egy kutyapárti és két civil kihívója is volt, akik mind viszonylag magabiztos eredményt értek el. A szavazatok elaprózódása végül Niedermüller győzelmét hozta.
Érdekesség, hogy a korábban sikeres kormánypárti politikusok sehol sem tudták visszaszerezni a pozícióikat. Nem lett újra polgármester Bús Balázs a III., Wintermantel Zsolt a IV., Sára Botond a VIII. és Ughy Attila, a XVIII. kerület volt fideszes vezetője sem. Mind rosszabbul szerepeltek, mint amikor 2019-ben elvesztették széküket.
A Republikon Intézet elemzése viszont arra is figyelmeztet: a most győztes kerületi polgármesterek hosszú távon nem nyugodhatnak meg. A közgyűlés listás választása mutatja, hogy a Tiszával a fővárosban is komolyan kell számolni. Magyar Péter pártja megkerülhetetlenné vált, és bár
ezúttal a Tisza az időhiány miatt sem főpolgármester-jelöltet nem állított, sem a kerületekben nem voltak komoly jelöltjei, ez valószínűleg most történt meg utoljára.
