Az antifatámadások elsőrendű vádlottja szerint a szülei azért aggódtak, hogy már nem lesznek életben, amikor szabadul. EP-képviselőségét arra használja majd fel, hogy a fogvatartottak jogaiért harcoljon Európában.
„Nagyon kemény időszak volt. Olyan élmény, amely próbára tett, és még mindig nem épültem fel teljesen” – mondta magyarországi fogva tartásáról Ilaria Salis, aki EP-képviselővé választása és szabadulása után adott interjút a The Guardian című lapnak.
A Budapesten elkövetett antifatámadások elsőrendű vádlottja június 17-én érkezett haza Olaszországba, miután európai parlamenti képviselővé választották az olasz Zöldek és Baloldaliak Szövetsége (AVS) színeiben. A képviselőséggel együtt mentelmi jog is megilleti, ezért a Fővárosi Törvényszék felfüggesztette a vele szemben folytatott büntetőeljárást. Egyben viszont az Európai Parlament elnökéhez fordulnak, hogy az európai testület hozzon döntést a nő mentelmi jogának felfüggesztéséről, ez utóbbi nélkül ugyanis nem lehet folytatni vele szemben az eljárást.
Salis az interjúban úgy fogalmazott, hogy a rá szavazók „őszintén aggódnak a szélsőjobb előretörése miatt, és ezt részben egy nyíltan antifasiszta jelölt támogatásával akarták kifejezni”. Ugyanakkor ő is figyelmeztetett, hogy az ügyének még egyáltalán nincs vége, hiszen az eljárást csak felfüggesztették.
A 40 éves tanárnő megismételte állítását, hogy a börtönben patkányok és rovarok rohangáltak, napokig nem fürödhetett, és az egészségügyi ellátáshoz sem fért hozzá. Összesen 15 hónapot töltött letartóztatásban, májusban helyezték házi őrizetbe.
„Egy ilyen hosszú, a vádakhoz képest teljesen aránytalan büntetés lehetősége nagyon megijesztett, és még mindig nagyon megrémít. Emlékszem, amikor a szüleim meglátogattak, azon tűnődtek, vajon 10 évvel később még életben lesznek-e” – mondta.
Pozitívnak tartja viszont, hogy sikerült megtalálnia a belső erőt, ami a legsötétebb pillanatokban is segítette a túlélésben. Ehhez hozzájárult a rengeteg szeretet, amit kapott, akár még ismeretlenektől is.
Az olasz sajtó többször utalt rá, hogy Salis kiadatása azért jöhetett létre, mert a magyar kormány cserébe Olaszország támogatását várja az Európai Unióban. Salis állítása szerint ezekről ő a fogságában nem sokat tudott, de később, amikor számára is világos lett a nagy médiafigyelem, ambivalensnek találta azt.
Ügye politikai vetülete szerinte valamennyi védelmet jelentett számára a börtönben, például onnantól kezdve orvoshoz fordulhatott, tiszteletteljesebbé váltak az őrök, csökkent a cellájában a zsúfoltság. Attól viszont tartott, hogy alkutárgy lehet „olyan célok és érdekek érdekében, amelyek túlmutatnak a helyzetemen”.
EP-képviselőségét arra akarja használni, hogy a fogvatartottak jogaiért harcoljon Európában. A kritikákra reagálva, melyek szerint a jelöltsége csak egy módja volt annak, hogy kijusson a börtönből, kijelentette: a „szolidaritás és egyenlőség” fogják meghatározni a politikáját.
„Olaszországban már elkezdtem beszélni a lakhatás, a lakhatási válság és a magas bérleti díjak kérdéséről, ami abban a városban, ahol élek, Milánóban, nagyon komoly társadalmi problémát jelent. Ezt szeretném majd európai szinten is megtenni” – tette hozzá.
Ilaria Salis a magyar ügyészség szerint részese volt a tavaly februárban Budapesten elkövetett utcai támadásoknak, amely során a fővárosba érkező külföldi antifasiszta aktivisták olyan járókelőkre támadtak, akikről azt feltételezték, hogy a kitörés napi neonáci rendezvényre érkeztek. Salist két esetben társtettesként, egy esetben pedig bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével vádolják.
