Bár a négyeshatoson reggelente nem így tűnik, összességében több tízezer fővel csökkent a főváros lakossága öt év alatt. A nyarak mintha egyre melegebbek lennének, az újabb és újabb biciklisávokra pedig szinte teljes választási kampányt is fel lehet húzni. Ábrákon mutatjuk, milyen irányban változott Budapest öt év alatt. Galicza Dorina és Sztojcsev Iván cikke.
Talán első ránézésre, napról napra nem tűnik fel, hogy mi minden változik körülöttünk a városban, a politikai diskurzus pedig nem minden esetben annyira tényalapú, mint érdekvezérelt. Statisztikákon néztük meg, hogyan változott Budapest klímája, mennyi igaz a vádakból, hogy alig vannak biciklisek a kerékpárutakon, és azt is, indokolt volt-e a Blaha Lujza téri mosdó körüli felhajtás.
Már rég nem kétmilliós város, de a vonzáskörzete egyre népesebb
81 ezer 282 fő – ennyivel csökkent Budapest lakossága 2019 és 2024 január elseje között, ez 4,6 százalékos népességcsökkenést jelent. Öt év alatt az ország teljes lakossága is csökkent, azonban a fővárosi lakosság csökkenésének üteme jóval nagyobb volt, mint az országos.
Viszont miközben az ország népessége fogy, van egy hely, ahol nőtt is a lakosságszám, 2019 óta közel 50 ezer emberrel: Pest megye. Ezt pedig nagyon nagy részben az magyarázhatja, hogy Budapestről továbbra is sokan költöznek ki az agglomerációba.
A fentiek fényében nem meglepő tehát, hogy az önkormányzati választásokat megelőző kampányban kiemelt szerepet kapott az agglomeráció és a főváros kapcsolatának kérdése. Karácsony Gergely a Partizánban tartott vitán felelevenítette Lázár Jánossal kötött megállapodását a vármegyebérletek kiterjesztéséről a budapesti tömegközlekedési eszközökre, Vitézy pedig kritizálta az ezzel járó hosszú távú bevételkiesést. Az LMP és végül a Fidesz által is támogatott főpolgármester-jelölt ugyanis az ingázás jelentette terheket inkább új kötöttpályás vonalak létrehozásával, valamint a meglévők meghosszabbításával enyhítené.
Karácsony megemlítette azt is, hogy az agglomeráció növekedésével egyre sürgetőbb problémát jelent az elavult közműhálózat, márpedig ez a főváros szempontjából sem elhanyagolható, az elmúlt években ugyanis több példa volt arra, hogy budapesti szolgáltatók segítettek be az ideiglenesen víz nélkül maradt környező településeknek. Az agglomeráció túlnépesedésével járó problémákkal ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben:
Autósüldözés?
A buszközlekedés visszaesett, a közúti viszont emelkedett öt év alatt – derül ki a Budapesti Közlekedési Központ számaiból. A BKK forgalomszámítási adatainak vizsgálatakor azt néztük meg, hogyan alakultak az elmúlt tizenkét hónap közlekedési szokásai egy átlagos 2019-es naphoz képest. Jól látható, hogy a buszforgalom jócskán visszaesett, még a legforgalmasabb hónapban, 2024 márciusában is csak 85 százaléka volt a 2019-es átlagnak. Ezzel szemben az autóhasználat nagyjából hasonlóan alakult, mint 5 évvel ezelőtt, némi havi ingadozással – nem meglepő módon a hidegebb hónapokban ültek többen kocsiba. De összességében jelentősen nem nőtt az autós forgalom, miközben a 2019-es 684 ezer helyett most már 712 ezer budapesti címre bejegyzett autó van, és az agglomerációból a fővárosra zúduló autók száma is megnőtt. Szóval a forgalomcsökkentő intézkedések első köre arra volt elegendő, hogy a növekedés megálljon.
Aki rendszeresen autózott korábban is, az tehát nem buszra ült át, viszont a tömegközlekedés forgalma is csökkent. Azaz úgy tűnik, sokan, akik 2019-ben még a BKK-val utaztak, azóta vagy biciklire váltottak, vagy a statisztikából kimaradó, a pesti forgalomban annál jobban látható rollereket és más mikromobilitási eszközöket választották.
Karácsony Gergelyt gyakorlatilag a teljes ciklusa alatt azzal támadta a kormány (és médiája), hogy üldözi az autósokat, a biciklis közlekedés fejlesztése pedig felesleges, hiszen nem nőtt a kerékpárosok száma. Ehhez képest, ha összehasonlítjuk az elmúlt 12 hónap adatait 2019 azonos időszakával, látható, hogy a legtöbb esetben több kerékpáros áthaladást számoltak a nagyobb mérőpontokon.
De nem is ez a legszembetűnőbb változás, hanem az, hogy a biciklisek számában a téli hónapokban volt egy nagyon komoly növekedés. Azaz azok közül, akik tavasztól őszig szívesen bicikliznek, sokan lehettek, akik rájöttek arra, hogy néhány extrém napot kivéve a budapesti téli időjárás is teljesen alkalmas arra, hogy egy kicsit jobban felöltözve kerékpárral lehessen közlekedni.
A közlekedési fejlesztések közül talán a Mol Bubi átalakítása volt a Karácsony-féle városvezetés legemlékezetesebb húzása, és az adatok alapján úgy tűnik, be is jött. A havi utasszámokon jól látszik, hogy sokszorosára nőtt a Bubi népszerűsége: míg 2019-ben a legerősebb hónapban is épp 47 ezer alatt maradt a kölcsönzések száma, úgy az elmúlt egy év leggyengébb hónapjában, tavaly decemberben is ennek több mint a 2,6-szorosát, több mint 122 ezer utat számolt össze a BKK.
A népszerűségnövekedésnek számos oka lehet. Egyrészt jelentősen bővült a kerékpározható útvonalak hossza, idetartoznak a kerékpárutak, kerékpársávok, busz-kerékpár sávok, gyalogos-kerékpáros zónák, valamint a táblával kijelölt útvonalak. 2019 év végén ezek összessége 328 kilométert fedett le, jelenleg 380 kilométernyi főhálózat állt rendelkezésre a fővárosban – tudtuk meg a BKK-tól.
Emellett a Bubi biciklik száma 1846-ról 2460-ra nőtt ebben a főpolgármesteri ciklusban, vagyis több mint 1,3-szor annyi kölcsönözhető bringa van a városban, mint öt évvel ezelőtt. Ráadásul egyre több helyen lehet felvenni a bicikliket: 2024 májusában 209 állomás állt a biciklizők rendelkezésére, 2019 októberében még csak 143 helyen lehetett felvenni a kerékpárokat. És ne felejtsük el, hogy sokat fejlődött a közbringarendszer a használhatóság szempontjából: a Bubi biciklik első generációjához képest az újabb bringákkal könnyebb a közlekedés, és a mobilappal is egyszerűbb a használat, mint a korábbi kódbeütéses módszerrel.
Tényleg minden nyáron elviselhetetlen a hőség?
Amikor 2019-ben összeült az új Fővárosi Közgyűlés, egyik első döntésként klímavészhelyzetet hirdettek – ami persze sok szempontból inkább csak szimbolikus lépés volt. Akkor látszik, hogy mennyire sokat változott a helyzet addigra, ha mellétesszük a korábbi évtizedek adatait: amikor Karácsony munkába állt, jóval magasabb volt a főváros éves középhőmérséklete, és sokkal több hőségnapot éltünk át, mint 2000-ben vagy 2010-ben. Az nem látszik az adatokon, hogy érdemben változott volna a főváros időjárása öt év alatt, és egyébként is, ahhoz, hogy egy ilyen ügyben nagy változást lehessen elérni, kevés egy városvezetés önmagában – a klímaváltozás jeleit inkább hosszabb távon érdemes vizsgálni, úgyhogy most annyit rögzíthetünk, hogy nem lett rosszabb a helyzet, mint 2019-ben volt.
A hőmérséklet mellett a levegő minőségére vonatkozó adatokat vizsgáltuk – ebben azért jóval több a város vezetőinek a lehetősége a változtatásra –, itt azt néztük meg, hány olyan óra volt egy-egy hónapban, amikor a határérték fölé emelkedett a szálló por koncentrációja a belvárosi Erzsébet téren. Ezek alapján az rajzolódik ki, hogy 2019-hez képest jelentősen tisztult a levegő, egyetlen olyan hónap volt (július), amikor nagyobb volt a szennyezettség, és ott is mindössze egy órával.
WC-körkép
A Fővárosi Önkormányzat közvetett és közvetlen tulajdonában jelenleg összesen 81 nyilvános mosdó található, pontosan másfélszer annyi, mint 2019-ben. Idetartoznak többek között a Fővárosi Csatornázási Művek, a Budapesti Közművek, valamint a vásárcsarnokok által üzemeltetett WC-k, azok minősége pedig igen széles skálán mozog az ingyenesen használható kőépítményektől az állandósított toitoiig.
Bár a növekedés látványosnak tűnik, számos kerületben nincs nyilvános illemhely, legalábbis fővárosi tulajdonú: a X., XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXII. és XXIII. kerületben nagyobb gondolkodást igényel, hogy hova menjen mosdóba az ember.
A főváros honlapján található listából az is kiderül, milyen díjszabással működnek ezek a mosdók. Ingyenesen mindössze tízet lehet igénybe venni (idetartozik a már emlegetett toitoi az Ecseri piacnál), van egy 10 forintos tarifával működő mosdó, a legtöbbet pedig (300 forintot) a Rákóczi téri és a Fővám téri vásárcsarnokban kérnek egy pisilésért. A budik nagy része 250 forintot kér a felhasználóktól, ennyiért 64 hely közül válogathatunk, ebből 50 helyen lehet euróval is fizetni, sőt, 26 helyen dollárt is elfogadnak.
