Elutasította az életvégi döntés jogáért harcoló Karsai Dániel beadványát a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága.
Nem sérti a magyar állam Karsai Dániel emberi jogait a strasbourgi bíróság szerint.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében azt írta: a Karsai Dániel kontra Magyarország ügyben a bíróság 6 szavazattal, 1 ellenében úgy ítélte meg, hogy nem sérültek az ügyvéd emberi jogai az Európai Egyezmény 8. cikke (a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog) alapján, valamint nem sérti a 14. cikket (a megkülönböztetés tilalma) sem a 8. cikkel összefüggésben.
Karsai Dániel Facebook-oldalán nagy csalódásnak nevezte a döntést, de azt mondta, mindenképpen folytatják a küzdelmet.
Sajtóközleményében az EJEB azt írta, hogy Karsai esetében az esetleges hibáknak potenciálisan széles körű társadalmi következményeik és kockázataik vannak, és az orvosok által asszisztált öngyilkosság visszaélések kockázatát rejti magában.
Kiemelték, hogy bár egyre inkább terjed a legalizálása felé mutató tendencia, az Európa Tanács tagállamainak többsége továbbra is tiltja az orvosilag támogatott öngyilkosságot és az eutanáziát. Az államnak tehát széles mérlegelési jogköre volt e tekintetben, és a Bíróság megállapította, hogy a magyar hatóságok nem mulasztották el a méltányos egyensúly megteremtését, és nem lépték túl ezt a mérlegelési jogkört.
Azt ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a megfelelő jogi intézkedések szükségességét folyamatosan felül kell vizsgálni, figyelembe véve az egészségügyben bekövetkezett fejlődést.
A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a magas színvonalú palliatív ellátás, beleértve a hatékony fájdalomcsillapításhoz való hozzáférést is, biztosítja az élet méltóságteljes végét. A szakértői vélemények szerint a palliatív ellátás rendelkezésre álló lehetőségei, beleértve a palliatív szedáció alkalmazását is, általánosságban véve a betegek számára képesek enyhülést nyújtani és lehetővé tenni számukra a békés halált.
Karsai Dániel nem állította, hogy ilyen ellátás nem állna rendelkezésére – írták.
Nem állapították meg a diszkrimináció fennállását sem, amire Karsai azért hivatkozott, mert bár Magyarországon vissza lehet utasítani az életfenntartó kezelést, az ő esetében ez értelmezhetetlen.
Egy ország figyelte
Karsai Dániel ügyvéd-alkotmányjogász tavaly szeptemberben, egy nyilvános Facebook-posztban jelentette be, hogy ALS-ben szenved, és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az életvégi döntések jogáért. A Bíróság, helyt adva a sürgősség iránti kérelmének, az ügyet november 28-án, nyilvánosan tárgyalta.
Karsai már akkor kiemelte: személyes ügyét arra szeretné használni, hogy az életvégi döntések témájában értelmes, a különböző álláspontokat maximálisan tiszteletben tartó párbeszédet indítson. Ezt folyamatosan romló állapota ellenére azóta is napról napra bizonyítja, küzdelméből az elmúlt hónapokban országos ügy lett.
Mire hivatkozott a beadvány?
Az EJEB egy nemzetközi bíróság, melynek feladata, hogy az Európa Tanács által elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményét betartassa, és megállapítsa, ha azt valamelyik tagállam megsérti. Karsai beadványában több jogsértésre is hivatkozott, leghangsúlyosabban az Egyezményben foglalt önrendelkezési jogra, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmára és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogra. Ezenkívül hivatkozott a diszkriminációra is.
A beadvány markáns eleme a területen kívüli hatály is. A Btk. alapján ugyanis azok a hozzátartozók is felelősségre vonhatók, akik külföldre kísérik beteg szerettüket, hogy ott fejezzék be életüket, valamint az orvosok is, akik ebben részt vesznek. A kormány ellenkérelmében azt írta, nem tartja megalapozottnak Karsai Dániel kérelmét.
A beadványról Kis János filozófus is írt a HVG hasábjain:
Azokban a pontokban, amelyekben elmarasztalják a magyar államot, és megállapítják, hogy a magyar szabályozás megsérti az emberi jogi egyezményt, a kormánynak kötelezően lépnie kell. Vagyis meg kell szüntetni a jogsértést, és végre kell hajtani az abban foglaltakat. Ezt egyébként az Európa Tanács miniszteri bizottsága is felügyeli, akik félévente megvizsgálják, hogy az adott államok végrehajtották-e az EJEB ítéleteit, ha nem, akkor felszólítják őket rá.
Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben:
A kormány nem engedett
A kormány már az elejétől fogva világossá tette, hogy nem támogatják a halálos beteg alkotmányjogász kérelmét, az Igazságügyi Minisztérium pedig külön közleményben szögezte le, hogy nem fogják támogatni az eutanáziát.
Karsai máshol is falakba ütközött. A Parlamentben például szó nélkül sétáltak el mellette a kormánypárti képviselők, bár később Kósa Lajos hajlandó volt leülni vele és sorstársaival egy zárt körű beszélgetésre. Az elmúlt hónapokban az ügyvédet otthonában meglátogatta Sulyok Tamás államfő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki megígérte, hogy az ítéletben foglaltakat a kormány mindenképpen be fogja tartani. Orbán Viktor azonban a Parlamentben úgy fogalmazott a kérdésről, hogy „nem állt át a halál oldalára”.
A HVG olvasói által Az év emberének választott Karsai később két kérdésben is népszavazást kezdeményezett, de ezeket elutasította a Nemzeti Választási Bizottság, majd később az Alkotmánybíróság is. Nem kapott pozitív választ az államfőtől sem, akitől azt kérte, tegyen nyilvános nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy kegyelemben részesíti azokat a magyar állampolgárokat, akik olyanoknak segítenek az eltávozásban, akik gyógyíthatatlan, halálos betegségben szenvednek, és emiatt elviselhetetlen mértékű fizikai és mentális szenvedésnek vannak kitéve.
Karsai Dániel állapota betegsége diagnosztizálása óta folyamatosan romlik, többször is volt kórházban, jelenleg már gyomorszondával táplálják. Ennek ellenére, amikor a HVG meglátogatta az otthonában, úgy nyilatkozott, egyelőre nem élne az eutanázia jogával akkor sem, ha ezt a strasbourgi bíróság engedélyezné neki.
Jelenleg egy színdarabon dolgozik, amelyet reményei szerint hamarosan bemutatnak. Arról, hogy a családja hogyan éli meg ezt az időszakot, a testvére, Karsai Péter és ápolója, Márkovics Ákos tavaly páros interjúban beszélt lapunknak.
