Reggel 6 órakor kinyitottak a szavazóhelyiségek, megkezdődtek az európai parlamenti és a helyi önkormányzati, illetve nemzetiségi választások. Az első önkormányzati eredmények már 20 óra után érkezhetnek, az uniós voksoláséra 23 óráig kell várni. Kövesse velünk a híreket egész nap, 18:30-tól pedig eredményváró élő műsorunkat.
Mozgalmas, Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt pénteki visszalépésével, majd a kormánypártok szombati “egymilliós” mozgósító akciójával és Magyar Péter Tisza Pártjának nagygyűlésével tarkított kampányhajrá után vasárnap reggel megkezdődtek a választások. Országszerte több mint 10 ezer szavazókör nyitott ki reggel 6 órakor, és 19 óráig lehet voksolni, méghozzá most először, egy napon, két témában is:
- Az európai parlamenti képviselők választásán Magyarország 21 képviselőt juttat a 720 tagú Európai Parlamentbe (EP)
- Az önkormányzati választásokon döntünk Budapest főpolgármesteréről és 3177 polgármesterről, a képviselőtestületek tagjairól és a nemzetiségi önkormányzatokról is
A több, mint 7,8 millió választó az EP-s szavazáson 11 különböző párt listájának valamelyikére szavazhat. Az EP-választás talán az összes szavazás közül a legegyértelműbb, egy lapon szerepel majd az a 11 párt, amelynek listája megszerezte az induláshoz szükséges 20 ezer ajánlást, vagyis aláírást. Magyarország idén, akárcsak öt évvel ezelőtt, 21 képviselőt küld majd az EP-be. A mandátumokat speciális számítással, de lényegében a szavazatok arányában oszlanak el a legalább 5 százalékot megszerző pártok között.
Az EP-s szavazólapot a kék színű kerete különbözteti meg a többitől. Szavazni ebben az esetben nem csak Magyarországon lehet, hanem – előzetes jelentkezés alapján – egy kisvárosnyi, közel 22 ezer ember világszerte 147 külképviseleti helyszínen is leadhatja a voksát – Kambodzsától Ausztráliáig térképre is tettük, hogy hol. Levélszavazásra is van mód, de csak azoknak, akiknek nincs belföldi lakcíme. Így több, mint 126 ezren szavazhatnak, majdnem mint Győr lakossága – több mint 50 ezer voks már be is érkezett.
Kétségtelen, hogy a 720 fős EP-ben az összesen 21 magyar képviselő politikai mozgástere már csak a méretek miatt is szűkös. Ugyanakkor a félidőben, vagyis a 2022-es és a 2026-os magyarországi országgyűlési választás között rendezett EP-voksolás fontos pillanatképet ad a pártok támogatottságáról – még akkor is, ha az EP-voksolások részvételi aránya rendre elmaradt eddig a parlamentiekétől, de most az önkormányzati választásokkal együtt rendezés a részvételi arányt is felfelé húzza.
Emiatt belpolitikai szempontból igen is sokat számít majd az EP-választás eredménye. Például megmutatja, erős-e annyira Magyar Péter, amennyire képzeli. Az biztos, hogy az alkalom, vagyis a kegyelembotrány szülte politikus feje tetejére állította az elmúlt hónapokban a pártok versenyét. Magyar a vasárnapi voksoláson Orbán Viktor első számú kihívójává válhat. A Fidesz azonban roppant erőfeszítéssel bizonyíthatja, hogy a 2026-os legyőzéséhez ennél sokkal több kell.
A politikailag felfokozott hangulatot jól mutatja, hogy 18 év után, az EP-választásra készülve az állami televízió megszervezte a NER történetének első, vitának nevezhető műsorát, amiről elemzésünk itt olvasható. Azt pedig már Tölgyessy Péter elemezte ki, hogy az elmúlt hónapok folyamatai, Magyar Péter színre lépése miként hatottak az Orbán-rendszerre, és biztosra vette, hogy zivataros idők következnek:
Az EP-s választás eredménye majd csak az este 23 óra után várható, de előzetes mandátumbecslést a minap készített a Medián. Eszerint az EP-választáson a Tisza Párt 6, a DK–MSZP–Párbeszéd 2 mandátumra számíthat, a Fidesz–KDNP pedig legalább 11-re. Utóbbi attól függ majd, hogy az 5 százalékos küszöböt megközelítő, de azt el nem érő pártlisták – Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt – bejut-e az EP-be. Ha egyikük sem, a Fidesznek maradhat a jelenlegi 13 mandátuma is, ha egyikük igen, akkor csak 12 lesz.
Az önkormányzati választásokon az EP-s hez hasonlóan valamivel több, mint 7,8 millió szavazó lesz, de a voksolás már bonyolultabb. Minden településen és fővárosi kerületben közvetlenül szavazhatunk a polgármesterre, valamint a helyi képviselő-testület tagjairól is dönthetünk külön szavazólapon. Emellett megválasztjuk az adott megyei, illetve a fővárosi közgyűlés tagjait is. A budapestiek főpolgármestert is választanak, ez esetben a legtöbb szavazatot szerző jelölt töltheti be a tisztséget.
Tehát a lakóhely is befolyásolja, milyen, és hány szavazólapot kapunk. Így a fővárosiak négy szavazólapot kapnak az önkormányzati választáson (főpolgármester, kerületi polgármester, helyi képviselő, budapesti pártlista), a megyei jogú városokban élők kettőt (polgármester, helyi képviselő), a kisebb településeken élők pedig hármat (polgármester, helyi képviselők, a megyei közgyűlés pártlistája). Ezeket a szavazólapokat más-más színű kerettel különböztetik meg, erről itt írtunk.
Az önkormányzati választásokon egyáltalán nincs lehetőség külképviseleti szavazásra. Ezen csak az ikszelhet, akinek van bejelentett magyarországi lakóhelye. De ha van ilyenjük, akkor szavazhatnak viszont más EU-tagállam polgárai is. Ők 137 ezren vannak. Választó amúgy még 1300 menekült és további 34 ezer huzamosan itt tartózkodó külföldi, de például a vendégmunkások nem szavazhatnak. A nemzetiségi önkormányzati választáson csak a nemzetiségi névjegyzékbe előre felvettek szavazhatnak.
Fontos változás a legutóbbi, 2019-es önkormányzati választáshoz képest, hogy a fővárosi közgyűlésbe nem kerülnek be automatikusan a kerületi polgármesterek, hanem pártlistákra szavazunk, és a pártlisták támogatottságának arányában töltik fel tagokkal a fővárosi közgyűlést, ahová pluszban bekerül a főpolgármester is. Ennek megfelelően a választási szabályokat tavaly év végén írta át a Mi Hazánk javaslatára a Fidesz-KDNP-s kétharmad, méghozzá azzal a nem is igazán titkolt céllal, hogy
az újraválasztásra esélyes Karácsony Gergely főpolgármester mozgásterét gyengítse és megszüntesse az őt támogató közgyűlési többséget Budapesten.
Ennél is merészebb, de kockázatos húzás volt a Fidesztől, hogy az utolsó pillanatban, pénteken visszaléptette főpolgármester-jelöltjét, Szentkirályi Alexandrát, aki maga helyett pedig Vitézy Dávid támogatására buzdította a híveit – ezt az újrainduló Karácsony Gergely ki is használta azt hangoztatva, hogy valójában a Fidesz jelöltje Vitézy, aki viszont ígérte, hogy koalícióra se a Fidesszel, se a DK-val nem lépne. A Karácsony mellett Magyar Péternek is új helyzetről részletes elemzésünk itt olvasható:
Jórészt a Szentkirályi Alexandra visszalépése teremtette politikai helyzettel foglalkoztunk a HVG-nek a vasárnapi voksolás előtti utolsó választási podcastjában is. Emellett a műsorban válaszoltunk a kis pártokra voksolók és a taktikai szavazók kérdéseire, valamint felgöngyölítettük a hosszúra nyúlt kampányidőszak legmeglepőbb, leginkább csalódást keltő, legviccesebb, legundorítóbb és legszebb sztorijait is:
Vasárnap a hvg.hu-n folyamatosan követjük a fejleményeket, napközben percről percre tudósításunkat figyelve mindig képben lehet, hogy éppen milyenek a részvételi adatok, mi történik az ország tízezernél több szavazókörében. Este az első önkormányzati eredmények már 20 óra után érkezhetnek, az uniós voksoláséra 23 óráig kell várni. Mi már 18:30-tól viszont élő műsorban követjük és magyarázzuk majd az önkormányzati és EP-választás eredményeit – a HVG Facebookján és YouTube-csatornáján!
